Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szentmihályi Gyula: A hegedű a hangszerek királya

2020.05.04

Szentmihályi Gyula: A hegedű a hangszerek királya

Szentmihályi Gyula Magyarország  kanadai tiszteletbeli konzuljának irodájában amely Montrealban az Economusée Hegedű Múzeum tetején található beszélgetünk egy kávé mellett 2009 szeptemberében.

Tiszteletbeli konzul úr először is szeretnék köszönetet mondani ,hogy elkísért  Montreal  Főpolgármesteri  Hivatalba és ott volt amikor beírtam a Hivatal aranykönyvébe és átadtam legújabb könyvemet   Marcel Tremblay kabinet főnök úrnak. Ugyanakkor sajnálom, hogy nem tudott eljönni könyvbemutatómra a Magyar Házba  Montrealba és Ottawába mikor találkoztam őexcellenciájával Vastagh Pállal Magyarország  kanadai nagykövetével.

 

szentmihalyi-aranykonyvnel.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

Marcel Trembblay Szarvas István ül Szentmihályi Gyula

 

 

 

 

 

 

 

 

Sajnálom, hogy az utóbbi két eseményen nem tudtam önnel tartani, de hivatali elfoglaltságaim nem tették lehetővé.

Tiszteletbeli Konzul úr mi az ön feladata, és miért vállalta el ezt szép , de fáradtságos megbízatást?

A tiszteletbeli konzulokra azért van szükség mert sok országban nem csak Montrealban bezárták a konzulátusokat ahol több alkalmazott volt mert  a működtetés sok pénzbe került az államnak. Így kénytelek voltak felkérni tiszteletbeli konzulokat, hogy ők végezzenek egyes feladatokat.

Dr Vastagh Pál nagykövet úr kért meg ,hogy vállaljam. Először szabadkoztam mivel én nem értek a politikához megnyugtatott, hogy ez csak adminisztratív munka. Végig gondoltam eddigi életem mit csináltam én szülőhazámnak Magyarországnak. Nem sokat.  Amikor elkerültem elmúlta 22 éves csak tanultam iskolákba jártam  egyetemre. Ami hasznot hoztam az Kanadának tettem Gondoltam mielőtt nagyon megöregszem  mondtam magamnak csinálok valamit Magyarországnak az itteni magyaroknak. , ezért vállaltam el. Igaz egy kicsit több munka mint gondoltam, de hát nem baj hozzá vagyok szokva, hogy emberekkel beszéljek. Az én feladatom főleg olyasmi, mint egy közjegyzőjéé.

Sokszor segítek a papír munkában, hogy Magyarországon kapjanak nyugdíjat. Mivel Ottawa és Qubec

francia államrész és én jól beszélek franciául tudok beszélni a közjogi méltóságokkal. Sokszor meghívnak a nemzeti fogadásokra és ott képviselem Magyarországot.

Járt itt a közelmúltban  magyar közjogi méltóság akivel találkozott?

Igen Szili Katalin az Országgyűlés elnöke.

Nekem benne van az interjú kötetemben amit Önnek is át fogok adni amikor beszéltem vele még "csak"alelnök volt.

Hogyan érzi magát Montrealban milyennek látja?

Ötven éve élek Montrealban. Nagyon szeretem. Azt nem gondoltam,hogy eljövök Európából soha életemben.   Franciaországban tanultam három évet és ott megismerkedtem egy kanadai lánnyal és ő hozott ide, ő a feleségem egy félévszázada. Szeretem a nagy városokat bár Budapesten születtem Párizshoz képest és Montrealhoz nem nagy város . Montreal egy kozmopolita város mindenféle nemzetiségű ember él itt. Minden megvan ami kell az embernek Nincs nagy bűnözés. Egy tíz milliós városban olyan picinek érzi magát az ember,mint egy hangya. Nem szeretnék ilyen helyen élni. Szeretem a nagy városokat , de olyat, mint New York nem.

Kilencven konzulátus működik a városban. Nemzetközileg is nagy jelentőségű, hogy a polgári légitársaságok szervezetének nemzetközi székhelye Montreal (International Civil Aviation Organization).

Szükség lenne egy kisebb konzulátusra, amely ellátja a felmérések szerint itt élő 23.000 magyar képviseletét. Fontos lenne őket összegyűjteni és arra buzdítani, hogy ne vágják el gyökereiket, mert itt Montrealban attól jó lenni, hogy mindenki tudja, honnan jött. Még emlékeznek az emberek. Kanadaiak vagyunk, de ápoljuk a hagyományainkat is. Ez tesz minket mássá és többé. A felekezeti különbséget is félre kell tenni a magyarság érdekében.

Milyennek látja a magyarságot itt Montrealban?

 Akik régebben érkeztek, azok nagyon szépen beilleszkedtek és megtalálták helyüket a mindennapi életben. Megbecsült kanadai polgárokká váltak, amire joggal lehetnek büszkék, hiszen nagyon megdolgoztak érte. Ugyanakkor mindenki vágyik haza. Olyanok vagyunk, mint a madarak: ott van bennünk a kényszer, hogy hazautazzunk.

Úgy értesültem,hogy önnek vannak pécsi gyökerei is mivel újságunk a Hetedhéthatár magazin pécsi különösen érdekli olvasóinkat?

Igen Pécset érettségiztem a Nagy Lajos Gimnáziumban 1952-ben Utána visszaköltöztem Budapestre ott jártam az orvosi egyetemre 4 évig és jött az 1956-os forradalom. Elmentem Párizsba nagybátyámhoz és ott maradtam.

A Nagy Lajos Gimnázium nagyon híres ma is, hogy emlékszik vissza az alma materére? Nagyon kellemes emlékeim vannak. Az ember életében az érettségi körüli évek a legszebbek.  Eszembe jut a Tetye a Nádor szálló és a Pannónia és mások. Ha Magyarországra megyek igyekszem Pécsre is utazni.

Jövőre  Pécs Európa Kulturális fővárosa lesz. Egy hónapja csináltam interjút Majer Mihály püspök atyával egy interjút.  Most volt 1000 éves a Pécsi Püspökség. Pécs nekem is a második kedvenc városom. én is szeretek ott lenni.

Sokszor gondolkodtam azon,hogyha esetleg úgy hozná a sorsom, hogy Magyarországra mennék vissza lakni attól függetlenül ,hogy Budapesten éltem majdnem mindig, Pécset szeretnék élni.

Térjünk át az Ön nagy szerelmére a hegedűre. Hegedűk készítésével mióta foglalkozik?

Már lassan ötven éve amióta az orvostudományt elhagytam, mivel Franciaországban  még kaptam ösztöndíjat, de itt nem..

Volt olyan az elmúlt fél évszázadban amikor úgy érezte,hogy az orvosi egyetemen tanultakat feltudta használni a hegedű készítésben?

Érdekes a kérdése. A válaszom természetesen. Minden szakmában vannak kutatások ebben is ez egy olyan szakma ami már négy és fél évszázada létezik. a hegedűkészítés nem csak az,hogy éppen megcsinálja az ember fából azt a hangszert, hanem be kell lakozni és a lakkról nagyon sokat írtak. Azt mondhatom ,hogy a hegedűről  a négy évszázad alatt többet írtak,mint arákról. Most is folynak kutatások Mivel az orvosi egyetemen nagyon sok kémiát tanultam könnyemben tudtam ebbe a kutatásba részt venni Az a lakk amit csinálok hasonlít a régi olasz lakkokra, ezért a hegedűim is.

Tiszteletbeli konzul úr  itt számos hegedűcsodát láttam a múzeumában. Mondjon nekem néhány szót a hegedűkészítés létrejöttéről Európában és a magyar mesterekről.

Nagy örömmel. A hegedű a hangszerek királya A hegedűről és történetéről több száz, talán több ezer könyvet írtak négy és fél évszázad óta, szinte minden nyelven. Ezért könnyű egy kis bemutatót adni születéséről, és arról, hogyan jutott el napjainkig. Fontosságát nem kell bemutatni, mivel közismert, hogy ma a zenei élet elképzelhetetlen lenne hegedű nélkül.

A zenetermek megnagyobbodtak, ezért a "viol", vagy magyarul "térdhegedű" nem szólt elég hangosan. Szükségessé vált, hogy olyan hangszer jöjjön létre, melynek hangja erősebb és könnyebben lehet játszani rajta. Ezért a XVI. század közepén észak Olaszország- Lombardia tartományában, ahol már a hangszerkészítők nagyon magas fokon dolgoztak, főleg Brescia es Cremona városokban, elkezdődött a hegedűkészítés. Egy 1562-ből való rézkarc ábrázol először hegedű formát, több hangszer között Gáspár Duiffoprucart lyoni hangszerkészítő képmásával. Ennek ellenére, mai tudásunk szerint, legjobban elfogadott, hogy a cremonai Andréa Amati a hegedű apja.

Híre hamar elterjedt, királyok rendeltek nála udvari zenészeik számára. Fiai tovább fejlesztették a hegedű készítés művészetét. Nagy tehetségű unokája, Niccolo Amati a szomszédos fiatalokat vette magához tanulóknak. Ezek közül kerültek ki a leghíresebbek, mint Andréa Guarnari, Francesco Ruggeri, Antonio Stradivari. Ök tökéletesítették a hegedű építését. Ezeket a szabályokat azóta sem lehet megváltoztatni. Végeredményében logikus is, mivel ha azt nézzük, minden müvészet ebben az időben érte el tetöfokát.(Leonardo Da Vinci, Raffaël és mások)

A XVII és XVIII. században a hegedű elterjedt egész Európában. Népszerűsége főleg Németországban, Franciaországban, Magyarországon fejlődött ki legjobban. Magyarországnak nagy szerepe volt, nemcsak a hegedű készítésében, hanem a hegedű játékában is. A népi zenészeken kívül a XIX. században a világ legjobb hegedű tanárai oktattak.

A híres veszprémi születésű Leopold Auer, Szentpétervárott alapította meg az orosz iskolát, ahonnan a leghíresebb hegedűművészek kerültek ki. Joseph Joachim szintén magyar származású volt, ő pedig a német iskolának alapjait fektette le. Tanítványa, Hubay Jenő elismert hegedű művész, lett az akkor megalapított budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia első igazgatója. Azóta is a magyar hegedűművészet világszerte a legmegbecsültebbek közé tartozik. (Vecsei, Zaturecki, Szigeti)

szentmihalyi--szarvas.jpg

 

 

 

 

 

 

 

Úgy értesültem,hogy az ön kezéről bélyeget adott ki a kanadai posta.

Valóban egy blokkot átadok Önnek szerkesztő úr. Ez a bélyeg Canada Post 1999-ben 10 centes bélyege ahol a kezem látható.

szentmihalyi-gyula.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

szentmihalyi-hegedu.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mit üzen a montreali magyaroknak?

 Őrizzék meg a magyarságukat és legyenek büszkék arra, hogy magyarok. Nem csak örülni kell, hanem büszkének is kell lenni!