Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Svédországi könyvbemutató

2020.05.29

Svédországi könyvbemutató

Szarvas István  Kérdeztem – válaszoltak III. című könyvének bemutatójára került sor 2019 október  9-én  este  Svédországban, Stockholmban a Magyar Házban. Az interjúkötetben 38 interjú olvasható, amelyeket a szerző egyebek közt Nobel-díjasokkal, Oscar-díjasokkal, miniszterelnökökkel, politikusokkal, akadémikusokkal, tudósokkal, orvosokkal, művészekkel, írókkal és olimpiai bajnokokkal készített. A könyvbemutatón a szerzővel Moritz László újságíró, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaság alelnöke beszélgetett aki harminc évig élt Svédországban és  a Magyar Ház vezetőségi tagja is volt.

A vendégeket Bereczki Biborka A Magyar Ház elnökségi tagja köszöntötte ,aki többek között a következőket mondta: nagy öröm és megtiszteltetés, hogy a  itt lehetek és közreműködhetek a Magyarországról jött vendégek beszélgetésében.

Moritz László a kérdések feltevése előtt a következővel indított: „Nagy megtiszteltetés  és hatalmas öröm számomra, hogy itt lehetek  veletek a Magyar Házban.  ennek a nagyszerű könyvnek a bemutatóján, Szarvas István szerző jelenlétében. A szerző az 1997-ben Pécsett alapított közérdekű magazin budapesti szerkesztőségvezetője. Tagja a Mikszáth Kálmán és Babits Mihály által fémjelzett Magyar Újságírók Országos Szövetségének. Nem kevesebb, mint negyedszázados újságírói tevékenység áll a háta mögött.

A könyv címe Kérdeztem-válaszoltak  III.  Ez egy interjúkötet az elmúlt húszöt  év több mint  350  interjúanyagából. Interjúalanyai a közelmúlt és napjaink jeles személyiségei, tudósok, a gazdasági élet jeles képviselői, művészek, sport ikonok, híres vagy hírhedt politikusok. Valamennyien egyéni élettörténettel rendelkeznek, de a szerző valamennyiűnket érintő témakört érintő kérdéseire válaszolva fejtik ki álláspontjukat. Szinte valamennyi interjú kérdései között szerepel a társadalom előbbre jutásának, fejlődésének kérdése, de legfőképpen a felbecsülhetetlen, legfontosabb kincs, az emberi élet fontossága – ahogy Kertész Imre kijelenti a vele készített interjúban: az emberi életnek nincs közgazdasági értéke. Sajnos rohanó világunkban szinte megszűnt a humanizmus.

Egy jeles személyiséggel való felkészülés heteket vehet igénybe egy újságíró részéről. A szerző néha bravúros interjúkat készít abban a tekintetben, hogy egyszerre kérdez királyi herceget, majd pár pillanat múlva kérdést tesz fel a jelenlévő űrhajósnak, pár másodperc alatt témát és megszólítási módot váltva – ragyogó sikerrel.

 

Az újságírók a mai világban erősen kategorizálódtak azaz a legtöbbje csak egy témakörben működik, politika,gazdaság,sport stb-re szakosodva. Szarvas István univerzális újságíró, valamennyi témakőrben otthonosan mozog, interjú alanyai között ott találjuk Gorbacsovtól, Erdő Péter bíboroson keresztül, Buzánszky Jenőig és Heller Ágnestől Kocsis Zoltánon keresztül Psota Irénig, a hírességek egész sorát akik különböző társadalmi , politikai vagy kulturális irodalmi tevékenységet folytatnak. Válaszaiknak szemléje társadalmunk gondolkodásmódjának a keresztmetszete.

Milyen kritériumok alapján válogatod ki interjú alanyaidat?

Szarvas István: Mielőtt válaszolnék engedjél meg néhány gondolatot.

Hölgyeim és Uraim!

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a Kanadai Montreal  a vajdasági Szabadka után, ebben a házban Svédországban  Magyar Házban amely számomra egy kis magyar sziget, bemutathatom újabb interjúkötetem, melyet az elmúlt  húszonöt évben készített több,mint  350 interjúból válogattam.

A könyvben szereplő írások egy korképet tartanak elénk erről a két és fél év tízedről

A sajtótörténet szerint az első interjú James Gordon Bennett skót származás New York-i újságíró készítette 1836-ban. Mára e műfaj egyik legfontosabb és legáltalánosabb megnyilvánulási formánk.

Földes Anna a híres magyar újságírónő egyik könyvében idézi meg a múlt század  hatvanas-hetvenes éveiből Marin Schraub svájci filozófus bonmot.ját ,miszerint az emberiség egynegyede állandóan interjút készít a másik negyeddel, miközben a fennmaradó fele kipiheni annak a fáradalmait, vagy készül a következőre.

Tóth László „ Az interjú, mint a megismerés eszköze című cikkében a következőket írja „ Azt gondolom, az egyik legfontosabb hozzá, hogy az interjú készítője többet tudjon – vagy legalábbis mást –az adott tárgyról, s többet-esetleg ugyancsak valami mást a megkérdezettről, mint amit s amennyit ő.

maga tud a felvetett kérdésről önmagáról”

Érdekességként megemlítem nem mindenki szereti az interjút

Mark Twain  kapcsolata interjúval

Mark Twain (1835- 1910)

Mark Twain a sokat kérdezett írók közé tartozott, de idővel kijelentette ( szintén egy interjú során)" Ha még egyszer interjút akar készíteni velem valaki, az ötszörösét fogom felszámítani annak az összegnek, amelyet egy hasonló hosszúságú cikkért elkérnék"  S valóban, amikor Mark Twain már a hetvenes éveiben járt, szinte sohasem adott interjút és hivatalosan bejelentette, hogy" többé nem hajlandó nyilatkozni semmi olyan kérdésben, amelynek átgondolására nem adtak előzetesebb lehetőséget" Pár évvel később, Angliában jártakor, amikor interjút kértek tőle, így válaszolt: " Már miért is adnék, hiszen az munka, én meg már rég visszavonultam.

Karinthy Frigyes( 1887- 1938) A leghamisabb műfaj

Interjú a leghamisabb műfaj, kényszer mosolyt rögzít állókép, amiben nyoma sincs az élet színeinek, a mozgásnak., fototechnikai csalás

Az interjúműfaj klasszikus a, a 2006-ban elhunyt Oriana Fallacci, aki legjobbnak vélt negyven interjújából összeállított kötetének az Interjú a történelemmel címet adta, élete vége felé ezt nyilatkozta interjúiról. Mindegyik portré az enyém. Ezek különös keverékei eszméimnek, temperamentumomnak, türelmemnek, minden a kérdésekhez vezet.” Szívemből szólnak ezek a gondolatok, amelyeket írt a riporter királynő-

A kérdésedre a válaszom az alanyok kiválasztásánál a sorrend a tisztségük hírnevük és a személyiségük.

 

20200530_194845.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A mintegy órás beszélgetés során a következőkkel való interjúkról volt szó:

1. Elisabeth  Blackburn orvosi Nobel díjas, 2. Kertész Imre irodalmi Nobel díjas, 3. Mihail Gorbacsov béke Nobel díjas, 4. Hevesi László vegyész professzor 5.Erdő Péter bíboros, 6.Eusebio Ferreria da Silva,  labdarugó,7.Paulo Coelho  Író, 8.Polgár Judit olimpia bajnok sakkozó, 9. Eugen Chaplin,10 Psota Irén, 11. Habsburg Ottó, királyi fenség,

12. Farkas Bertalan űrhajós

A rendezvény végén  Bereczki Biborka megköszönte a magyar vendégeknek az érdekes és színvonalas könyvbemutatót és Szarvas Istvánnak átadta.

Dr Szurkos István Amit nehéz kimondani című könyvét.

Szarvas István megköszönte a jelenlévőknek a részvételt és a szervezőknek Feldötő Emesének a Magyar Ház elnökének Bereczki Biborkának Feldötő Sándornak a Magyar Ház igazgatójának és Szalóki Petra ösztöndíjasnak egy-egy interjú kötetet adott át és meghívta a jelenlévőket egy koccintásra.

bereczki-biborka.jpg

Bereczki Borbála Szarvas István

 

 

 

 

stockholm-m.jpeg

 

 

 

 

Bereczki Biborka,Szarvas István, Moritz László Feldötő Sándor

01_szarvasistvanesmoriczlaszlo2020.03.20.jpgMoritz László (b) Szarvas István