Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Sinkó Eszter: Eljuthat a kormány oda, hogy be kell lássa „ túltolták a biciklit”

2016.03.21

Sinkó Eszter: Eljuthat a kormány oda, hogy be kell lássa „ túltolták a biciklit”

Szerző : Szarvas István             2016 március 20

Címkék: Egészségügy

Január 10-én Haiman Éva interjút készített Ónodi Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkárral. A február 11-i  XI Regionális Egészségügyi Konferencia fővédnökével mielőtt a konferenciáról  beszámolnánk , vegyük végig azt az öt területet ahol változtatást javasol  a szakállamtitkár.

„ Az első a kancellári rendszer bevezetése: egyfajta koncentrációt fogunk végrehajtani az egészségügyben. Erre azért van szükség mert az egészségügytől rendszerszinten várunk jobb teljesítményt.

Igazából ezt kellene az első helyen említeni, ez a z alapellátás megerősítése. Van egy jó törvényünk amihez ki kell dogozni ugyanolyan jó és a mindennapokban használható végrehajtási rendeletet

A harmadik a szociális és az egészségügyi ellátás szét választása. Mar rengeteg korházi ágyon fekszenek olyan főként  idős emberek akik nem szorulnak aktív ellátásra. A krónikus ágyak többségén konkrétan szociális ellátás folyik.

A negyedik ügy az új főváros korház. Ma ez a helyzet , hogy a szokásos forgatókönyv szerint mindenki a saját érvrendszere szerint próbál meg  teret nyerni. A végleges döntést  addig nem szabad  nem szabad meghozni, amig nincs egységes fővárosi egészségügyi koncepció.

Az ötödik az új minimumrendeletek, illetve licensz rendszer amelynek az Országos Tiszti főorvosi Hivatal lesz felelőse. A jelenlegi minimum rendelettel kapcsolatban az a legnagyobb gond, leltárjellegű ami humán erőforrás  jelenlétében messze nem elegendő.

 A nagy érdeklődést kiváltó konferencia előadási négy blokkban kerültek megtárgyalásra

 I. Egészség politika, II. Egészségturizmus, magánellátások, III. Alapellátás és Egészségfejlesztési Irodák: hogyan tovább, IV. Szakmai centralizációs lépések és Korházi stratégiák

A  következőkben a I. blokk két előadásnak legfontosabb gondolatait ismertetjük.

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, az Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgató-helyettese ,úgy vélte, hogy talán nem lesz annyira drámai a változás, mint ahogy indított Lázár János miniszter, ám mégis nagy vérveszteséggel járhat az betegjogi központ (OBDK) integrálódása az EMMI-vel, hiszen nem tud erősödni a szervezet, hiába kapott immár minőségügyi feladatokat is.

Az állandó és kiszámíthatatlan változások, amelyek évek óta jellemzik az egészségügyet (államosítás, kényszernyugdíjazás), az irányításban nagyfokú elbizonytalanodáshoz vezettek. Ezeket a változásokat ráadásul nem az egészségügy indukálta, hanem külső szereplők, mindenféle konzultáció nélkül. Az egészségügyi közgazdász szerint eljuthat az ágazat az oktatáshoz hasonló helyzethez, amikor is maga a kormány kénytelen elismerni, hogy „túltolták" a biciklit – ezt a helyzetet mindenképpen jó lenne megelőzni, tette hozzá. Mindez oda is vezet, hogy az ágazat vezetése nem tud kikerülni abból az állapotból, hogy ne kárelhárítással kelljen foglalkoznia folyamatosan.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy eltűnőben van a politikai után következő szakpolitikai szint, holott az egészségügynek erős igénye lenne erre a területre.

A fentiek szellemében nem kapott erős kritikát az ágazat vezetője, Ónodi-Szűcs Zoltán, de Sinkó Eszter leszögezte: stratégia nélkül nem megy, s az öt ponton kívül az államtitkár programja továbbra sem „látható".

A kórházvezetők továbbra sem élvezhetnek autonómiát, bár Zombor Gábor korábbi államtitkár megígérte nekik, emlékeztetett a szakember, aki szerint a politikusok úgy gondolják, hogy trehányak és lusták a vezetők, akik nem akadályozzák meg az adósság újratermelődését. Ebből aztán több hibás döntés is fakad Sinkó szerint, pedig nem kellene, hogy meglepetést okozzon számukra az adósság megjelenése, hiszen bele van kódolva a rendszerbe a forráshiányos finanszírozás miatt. Az intézmények nyögik a rigid költségvetési intézményi formát, leginkább társasági formában szeretnének működni. utalt egy felmérésre.

A minimumfeltételek módosításra szorulnak, de nem lehet lecserélni a rendeletet addig, amíg nincs új. Az átmeneti időszakban a leltárszerűségüket meg kell szüntetni, s ki kell venni néhány abszurd elvárást, vélte megoldásként Sinkó Eszter.Óva intett attól , hogy idén ne adjanak béremelést az egészségügyben. Mint mondta, nagyon kevés, hogy Ónodi jövőre ígér bérfejlesztést, ezzel ugyanis nem tudja megnyugtatni az egészségügyben dolgozókat. Azonnali teendők közé sorolta továbbá a HBCs 20 százalékos emelését, amire úgy látja, már hajlik az államtitkár, bár eddig úgy vélte, elegendő a mostnai alapdíj.Minél erősebb az alapellátás, annál alacsonyabb a halálozások száma, ezért kell erősíteni a betegellátásnak ezt a szintjét, ahol viszont úgy tűnik, már nem is a tervezett átalakítás, vagy az Alapellátási Törvényhez kapcsolódó rendeletek késlekedése a téma, hanem az idei költségvetésbe már tavaly betervezett 10 milliárd forint kiosztásának elmaradása kelt feszültséget.

 A blokk következő előadója  Beneda Attila egészségügyért felelős helyettes államtitkár szerint

Az alapellátást hajlamosak vagyunk a háziorvosokkal és a házi gyerekorvosokkal azonosítani, pedig sokkal több szereplője van, és a tervek szerint még több lesz .A tervek szerint az alapellátáshoz sorolnák a jövőben a foglalkozás-egészségügyet, és a jelenleg a szakellátáshoz tartozó otthonápolási szolgálatokat. Hangsúlyozta, hogy a tavaly elfogadott törvény komplex egészként tekint az ellátási szintre, és az oda tartozó szereplőkre, és bár a vonatkozó végrehajtási rendeletek még nem készültek el, ahogyan a jogszabály, úgy ezek is a népegészségügyi megközelítésre fókuszálnak, a szűrésről a megelőzésre és a primer prevencióra helyezve a hangsúlyokat. Jó sorvezető mindebben az alapellátási koncepció, amelynek összefoglalójában már szerepel a TÁMOP 6.2.5.B pályázat módszertana szerint kidolgozott lakosság közeli ellátás víziója is.
Az alapellátás legnagyobb problémája – akár az egészségügy egészében – a humánerőforrás hiánya. Az üres praxisok aránya most még uralható, és bár különféle pályázatoknak köszönhetően 75 új orvos került a rendszerbe, egyharmaduk tartósan betöltetlen körzetbe, 180 praxisban továbbra is helyettesítéssel biztosítják az ellátást. Tíz év múlva a háziorvosi korfa ismeretében nagyságrendekkel több orvos fog hiányozni, ezért már most döntés születik arról, hogy szélesebb körben és kompetenciákkal foglalkoztatnának szakdolgozókat a praxisokban. A háziorvosi munka 60-70 százalékban nem igényli az orvos jelenlétét, a krónikus betegek gondozását, receptjeik felírását, az életmódbeli tanácsadást egy magasan képzett ápoló is el tudja látni – magyarázta a helyettes államtitkár.

Szarvas István