Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Schulek Ágoston: Többet nyújtott a csapat, mint amire számítottunk.

2020.06.08

Schulek Ágoston: Többet nyújtott a csapat, mint amire számítottunk.

A sportok királynője szépen búcsúzott Budapesttől

Egy hónapja fejeződött be az  1998 évi augusztusi atlétikai Európa-bajnokság Budapesten. Azóta nem egy összegzés történt. Nem véletlenül! Harminc éve nem ért el hasonló eredményt magyar csapat atlétikai Európa-bajnokságon, mint most, a sorrendben tizenhetediken. A kalapácsvetésben elnyert egy arany és egy ezüst mellé még három negyedik, három ötödik, egy hatodik, két hetedik és négy nyolcadik helyet szereztek atlétáink. Az összegyűjtött 53 ponttal a nemzetek rangsorában a tízedikek lettünk, az éremrangsorban a tizenkettedikek. A legtöbb első helyet Nagy-Britannia atlétái szerezték, szám szerint  9-et. A pontversenyben Németország végzett az élen. Komoly sikert értek el a portugál és román atléták, akik annyi érmet gyűjtöttek össze, mint az eddigi tizenhat atlétikai EB-n összesen. Az Európa-bajnokság két legnépszerűbb embere, Schulek Ágoston, a szervező bizottság elnöke és Gécsek Tibor kalapácsvető Európa-bajnokunk válaszolt lapunk kérdéseire.

 

Schulek Ágoston _(S.Á )

Schulek Úr! Ön egy korábbi sajtótájékoztatón Úgy nyilatkozott, hogy magasra teszik a szervezés mércéjét az Európa-bajnokságon. Egyetért velem, hogy a kalapácsvetők kitűnőre, a szervezés jelesre, a sajtó elégségesre vizsgázott?

S.Á.Nem tudom, mit ért az utóbbin, a sajtókérdésekkel nem nagyon volt időm foglalkozni. Azt hiszem, hogy ellent kell Mondanom önnek. Minap hívott fel a DPA hírügynökség egyik vezetője és gratulált ahhoz, hogy kitűnően kapták az információkat, azt mondta, hogy világversenyeken ilyen gyorsan még sehol nem jutottak az eredményekhez, az elhelyezés ragyogó. Az, hogy mi jelent meg az újságokban, azt nem volt időm elolvasni, arra megvannak a megfelelő munkatársaim.

Sz. I Nem a megjelent cikkekre és nem a sajtóügynökségekre gondolok, hanem az egyszerű újságírókra, az 1300 akkreditált között ilyenek is vannak. A helyezett magyar atlétákkal napokon keresztül nem sikerült kapcsolatot létesítenem, a sajtó illetékesei nem tudtak segíteni. Az interjúszobában  nem voltak tolmácsok, egy hölgy vezette az összes sajtótájékoztatót, emberfeletti munkával. Az olasz Európa-bajnoktól nem voltak hajlandók az olasz riporterek angolul kérdezni, ezért nem hangzott el egy kérdés sem!

( S. Á.)Higgye el, nekem nem könnyű 1300 embernek, ennyi volta sajtó képviselőinek a száma, eleget tenni. Ami a magyar helyezettekkel való kapcsolatot jelenti, a nemzetközi szokások szerint a sajtótájékoztatókra csak az első három helyezettet hívják meg. Gondolom, hogy a külföldi riporterek nem tülekedtek a magyar helyezettekkel való interjúkért, fel kell hívni a Magyar Atlétikai Szövetség főtitkárát és ő megszervezi az interjúkat. Ez nem a sajtóval foglalkozó munkatársaim feladata.

 ( Sz. I.)Térjünk át fontosabb kérdésekre. Értesüléseim szerint Önt, Primo Nebiolóval, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (az IAAF) elnökével együtt, fogadta Orbán Viktor miniszterelnök. A miniszterelnök szívesen venné, ha 2001-ben vagy egy későbbi szabadtéri világbajnokság megszervezésére Budapest is benyújtaná a pályázatát. Kérdésem, hogy ezzel a nézőszámmal - zárójelben megjegyzem, nem nagyon kerültek nyilvánosságra - érdemes világ-bajnokságot rendezni?

 (S. Á.)Valóban így volt. Orbán Viktor miniszterelnök úr elképzelhetőnek tartja, hogy megpályázzuk a 2001-ben sorra kerülő atlétikai világbajnokság rendezését, de meg kell mondanom, hogy ennek anyagi vonzatába nem mentünk bele. Az EB-n természetesen a nyitáson és záráson van a legmagasabb nézőszám. Az átlagos nézőszám elérte a 30 ezret, de aki kijött a versenyekre és érezte ezt az atmoszférát, az máskor kijön egyéb atlétikai versenyekre. Csodálatos volt a magyar közönség. Nagyon sok fiatal volt köztük, ezekből a jövő atlétái válhatnak.

(Sz. I.)A sevillai világbajnokság sajtótájékoztatóján megkérdeztem, hogy mennyi lesz a jegyek ára és hány néző-re számítanak. Alfredo Sánchez Monteserin, a szervező bizottság elnöke válaszában elmondta, 6 dollár lesz a legolcsóbb jegy és mintegy 60 ezer nézőre számítanak és 3000 újságíróra. Lenne nálunk ennyi néző?

(S Á.)Nem szabad elfelejteni azt, hogy Sevillában nem EB, hanem világbajnokság lesz. Nálunk, ha idejönnének a kenyai és az amerikai atléták, mivel a magyar közönség tudja, mi a sportcsemege, megtelne a Népstadion teljes felső tribünje. Szeretném még elmondani, hogy velünk együtt jelentkezett a svájci Lausenne, ott 18 ezres stadion van, s olyan helyárak lettek volna, hogy a magyar sportolókon és kísérőkön kívül magyar állampolgár nem sok tudta volna megfizetni a helyárakat

.(Sz. I.)A magyar csapat eredmény tekintetében a papírformát hozta?

Két érmet vártunk kalapácsvetésben, de ilyen értékesekre legszebb álmunkban sem gondoltunk. A magyar atlétika 101 éves történetében még sose értünk el kalapácsvetésben első és második helyezést. Elsőt és harmadikat már kétszer. Ne feledjük, az elmúlt 30 év legjobb eredményét értük el a mostaniin!

schulek_agoston.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

Schulek Ágoston

 

Az Európa-bajnok Gécsek Tibor fáradtan, de örömmel válaszolt lapunk kérdéseire:

Gécsek Úr! Elégedett volt a közönséggel?

 G.T.)A közönség fantasztikus volt. Szinte nem is én dobtam el a kalapácsot. Én csak bementem a körbe, a technikára figyeltem, aztán moraj lás, a nézők akarata csinált helyettem mindent.

(Sz.I.)A verseny előtt kitől tartott a legjobban?

( G.T.)Balázs volt a nagy ellenfelem. Természetesen Weis Asztapkovics is veszélyes lehetett volna. Eszembe jutott: "Uramisten! Ha megint centikkel kapok ki!" Eldöntöttem, hogy mindenképpen javítok.

(Sz. I.)Gondolt arra, amikor Zsivótzky Gyula kalapácsvető olimpiai bajnok a nyakába tette az aranyérmet, hogy néhány év múlva ön is olimpiai bajnokként adhat át érmet?

(G. T.)A próféta beszéljen önből! 2000-ben még csak 36 éves leszek. A mostani sorrenddel természetesen Sydney-ben is kiegyeznék!

gecsek--tibor.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

Gécsek Tibor

Szarvas István

Forrás: Hetedhéthatár. 1998 . szeptember 25.