Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pál Ferenc:Úgy érzem mi egyoldalúan terjesszük a portugál kultúrát

2020.03.23

INTERJÚ  az OBSER VADOR HUNGARO című portugál havilap főszerkesztőjével, Dr. Pál Ferenc úrral

 

pal-f-szarvas-masolata--2-.jpg

 

 

 

 

 

 

Egy portugál nyelven írott újság, van a kezemben mely arra hivatott, hogy a magyar gazdasági életet mutassa be Portugáliában élő vállalkozók részére. Az ELTE portugál tanszék  szobájában  1993 február 24-én itt ül velem szemben az újság főszerkesztője, Dr. Pál Ferenc az ELTE portugál tanszékének adjunktusa. Kérem főszerkesztő urat, mutassa be újságját!

 Sz.I:Mi inspirálta arra, hogy megjelentesse ezt az újságot Magyarországon.?

P. F. A legfőbb ösztönző az volt, hogy mióta Portugáliával foglalkozom, azóta úgy érzem, hogy mi egyoldalúan terjesszük itt a portugál kultúrát, de nem volt meg a mérleg másik nyelve. Portugáliában és Brazíliában eddig nem létezett egy ilyen intézményesített és jól kidolgozott terjesztése a magyar kultúrának. Bizonyos úton-módon mi többet tudtunk meg mind Portugáliáról, mind pedig Brazíliáról, mind az ott élők tudtak rólunk. Másik pedig azt gondoltam akkor amikor egy ilyesfajta vállalkozásba belevágtam, bár az ötlet nem csupán az enyém volt, hiszen itt egy nagy hány volt az elmúlt időszakban, amely a kormányzati szervek, különösen a Külügyminisztériumot arra késztette, hogy gondoljon arra, hogy megújítsa a külföldre irányuló lapstruktúrát. Ebbe nagyon szerencsés ötletként gondoltak végre Portugáliára is. Én, aki portugál filológiával foglalkozom immáron lassan másfél évtizede, kapva-kaptam erre a lehetőségre, hogy végre egyensúlyba billenjen a mérleg nyelve, tehát amit tudtunk, és eddig Portugáliáról és Brazíliáról elterjesztettünk, azt megtehetjük Portugáliában és Brazíliában és egyéb portugál területeken Magyarországról. Elmondhatjuk azt, ami Magyarországon történik napjainkban. Nem is elsősorban a politikai változásokra gondolok itt, hanem valamilyen módon arra, hogy Magyarország jelen legyen ezeknek az embereknek a tudatában.

Én azt hiszem, hogy itt az elmúlt időszaknak, itt most elsősorban a turizmusra és az utazásilehetőségre gondolok, a változásait azok már annyira tudatosították azokkal akik esetleg egy szervezett utazásban vesznek részt, hogy Magyarország hol van, egy-egy várost vagy országot merre kell a térképen keresni. Nem kell ilyen alapvető és primitív dolgokról beszélni, viszont szükséges, hogy ennek a primer információnak, vagy esetleg a különböző televíziós műsorok, hírügynökségeknek híreinek testet és életet adjunk, és így gondoltam arra, hogy létre lehetne hozni egy olyan lapot, amely az utazókhoz, az utazó kereskedőkhöz és az érdeklődő, leginkább egymagában utazó világjárókhoz szól. Igy azután ezt a lapot elsősorban kulturális lapnak szeretném nevezni. Olyan kulturális lapnak, amely az élet realitásaira odafigyel, tehát azokra a területekre is odafigyel, amelyek a kultúrát eltartja, vagy amelyek a kultúra alapjait jelentik.

Egyébként igen fontos gazdasági információkat szeretnék a lapommal adni, hogy érdemes legyen megvenni és elolvasni. Szeretném a gazdaság minden területét felölelni ebben, tehát örülnék annak, hogy nemcsak a gazdaságról általában, hanem a bankokról, bankéletről, tőzsdéről, az ipari életről, kereskede-lemr6l is hírt adhatnék. Olyan híreket természetesen, amelyeket fel is tudnak használni, tehát nem csupán zászlólengetéssel szeretném köszönteni azt hogy létrejött mondjuk egy portugál-magyar megállapodás valamely területen, hanem ennek a gazdasági kihatásairól, pénzügyi kihatásairól is szeretnék szólni. A jövendő magyarországi befektetési stb. lehetőségeket is szeretném felvázolni, és ezek mellé fontos mondjuk az, hogy a lehetőségekhez mérten szűkszavú információk mellé szeretnék olyan történelmi, kulturális, turisztikai információkat is felsorolni, amelyek segítenek abban, hogy az üzletemberek valóságos képet alkothassanak Magyarországról. Tehát ne kelljen háttér információkért  máshová futkosniuk.

Sz.I. Mikor manapság nem könnyű egy újságot létrehozni, egyre-másra mennek tönkre a különböző napi, heti és havilapok, érdekelne, hogy kik támogatták a lapnak a létrejöttét, és végső soron kinek szánja, és milyen példányszámban jelenik meg? Végső soron kinek szánja, és milyen példányszámban jelenik meg?

P.F  Először is szeretném leszögezni, hogy bár az egyik lap olyan mint a másik, de azt hiszem, hogy egy külföldieknek szóló, egy külföldieknek írott lap némiképpen más kategóriát képvisel, mondhatnánk úgy is, hogy olyan mint egy ent-klávé. Ennek következtében legalábbis a próbaszámokhoz, a meginduláshoz, mivel az ötlet is onnan származik, a Külügyminisztérium biztosította az anyagi fedezetet és a szükséges támogatást. De én a továbbiakban szeretném, hogy ha ez a lap a lehetőségek mértékében és a lapra való igény mértékében saját maga is megpróbáljon megállni a lábán. Én azt hiszem, hogy amennyi információt eddig kaptam, hogy szükség van egy ilyen újságra, és elsősorban a befektetés és a gazdasági szakemberek részéről, akik többet szeretnének egymásról tudni, és azt hiszem, hogy szükség van arra, hogy a magyar gazdaság kilépjen a világba, a világ egy igen jelentős szerepébe, hiszen mint már mondtam, erre szó kerül még, tervezem, hogy ennek a lapnak egy spanyol mutációját is létrehozom, akkor 6-800 millió emberhez legalább eljut ez a lap. Perspektivikusan egy 300 millió nyelvterületre.

Sz. I. Kérem befejezésül szíveskedjék néhány szót szólni arról, hogy az első megjelenő számban, az OBSERVADOR HUNGARO-ban kik voltak a cikkek szerzői, és végső soron miről szóltak ezek a cikkek?

 P. F. Az első szám megpróbálta a lapnak a jövendő arculatát előrevetíteni, nem mondhatnám, hogy annyira karakterarculatát akarta előrevetíteni, és azt hiszem, hogy itt mivel egy új lapról van szó, és annyiból teljesen új ez a lap, hogy tudomásom szerint még portugál lapot nem adtak ki. Tehát Ádámtól és Évától kellett kezdeni, és én szerettem volna ebben a lapszámban egy olyan teljes képet adni Magyarországról, ahonnan el lehet indulni, és a későbbiekben lehet hivatkozni.

A legjelentősebb cikkek, amelyek gazdasági szempontból is érdekesek, azok a Magyarország mostani állapotát igyekeztek megmutatni valamilyen módon, a külföldnek, a portugáloknak, braziloknak, és minden portugál olvasónak. Én számítok arra is, hogy Magyarországról a világban másutt élő portugál olvasók is kezükbe veszik ezt a lapot. Van egy interjú a magyar tőzsdéről, amely a magyar tőzsde első lépéseit mutatja be, ezt Alföldi László a lap gazdasági szerkesztője írta, ugyancsak az ó tollából származik egy Bod Péter Ákos interjú a Magyar Nemzeti Bank elnökével készített beszélgetés, mely a jelenlegi banki állapotainkat vázolja fel. A lap egyéb munkatársai között szerepel még a TV.Hiradó szerkesztője, a portugál tanszék valamikori, nevezetes első évfolyamának egyik jelentős tagja, Verebélyi Kálmán, aki a nemzetközi kapcsolatok miniszterével Kádár Bélával készített egy interjút, a SEVILLAI világkiállítás számunkra is levonható tapasztalatairól. Azután készítettünk interjúkat Bús Balázs, aki egyébként a Népszabadságban dolgozik, készített egy interjút a POLIGROUP cégnek a vezetőjével, Viktor Pajzsi úrral, aki a POLIGROUP cégnek a magyarországi létrehozásának a magyarországi tapasztalatairól szól, és van egy írás a Pick szalámiról, illetve a Pick szalámi Rt-ről, mely szintén a mai gazdasági lehetőségeket van hivatva felvázolni.

Na most eddig nem beszéltem róla, talán szándékoltan, aki kezébe veszi a lapot és végigolvassa látja, hogy elég jelentős kulturális mellékletet hordoz a lap, ez elkülönül a lap többi részétől színben is és tematikában is. Ez a kulturális melléklet azt a célt szolgálja, hogy ezt a bizonyos háttérin formációkat megadja és a kulturális mellékleten belül szeretnénk havonta egy magyar írót, egy magyar író munkásságát bemutatni egy-egy művén keresztül. Ezt nagyon fontosnak tartjuk, hiszen elmondtam a korábbiakban, hogy nagyon kevés ilyen információ létezik a portugál nyelvi világban Magyarországról. Fél kezemen megtudnám számolna azokat az antológiákat, amelyek a magyar irodalmat bemutatják, magyar irodalomból olvasnivalót kínálnak. Végül zárjam az ismertetést, szeretném még megemlíteni, nem utolsó-sorban ez megint kiemeltebb hely, a VARIG Légitársaság magyarországi, eddigi magyarországi tevékenységét összefoglaló interjút, Dr. Sárdi Rezső a VARIG magyarországi képviseletének a vezetője nyilatkozott, és Ivan Bataljaurral, Brazilia magyarországi nagykövetével készített beszélgetést.