Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Őszintén az interjúról 2.

2016.08.16

Őszintén az interjúról 2.

 

Bem József                      Petőfi Sándor

 

 

Petőfi Sándor Interjú kezdeménye Bem tábornokkal

Kit tart ön a legnagyobb katonának?

Napóleont.  Nem szeretem egy cseppet sem, de a legnagyobb embernek tartom. Mások csak egyben- másban voltak nagyok, ő mindenben: ahová csak a kezét tette, nyomott hagyott örök időkre.

Nekem kedves hősöm Hannibál.

— Áh (kalapját megbillenti), nagy ember volt, igen nagy ember,de amint a közvélemény mondja róla, nem tudott szerencséjével, élni, s ez nagy hiány  A cannaei csata után én egyenest Rómának mentem volna azt tönkretettem volna egy csapással!... de nagy ember volt, s azt tönkretettem volna egy csapással!... de nagy ember volt, s az alpesekeni  átmenetnek nem kivitele, hanem magának ennek gondolata is a nagy emberek legnagyobbjai közé sorozza őt. A terv nagysága  a lélek nagyságának mértéke, ez önmagáé; a kivitel már kettejöké: övé s a  szerencséé.

— Hannibálról szólván, tudja ön, kit tartok én hozzá oly amennyire csak hasonlíthat két ember egymáshoz? —

Nos? —

 Önt, tábornok úr. —

Tudja isten, ennyit nem igénylek. Én csak egyet tudok, tudok; azt nem tudom, mi a félelem és a csüggedés. — Ez a fő, Hannibál is ezt a kettőt nem tudta. — Az igaz, hogy ez nem mindennapi dolog. Nem dicsekvésből mondom mert nem az én érdemem, hanem az isten ajándéka.

 Petőfi Sándor a sajtó történet szerint egyszer, 1849-ben megpróbálkozott az idő tájt a hazai sajtóban majdhogynem ismeretlen műfajjal, az interjúval…..Az interjút azonban nem fejezte be- talán rádöbbent, hogy téves úton jár, az interjúalanynak nem szabad ennyire „ alákérdezni”.

 Olvashatjuk Daniss Győző Újságíró iskola című könyvében.

A Mai értelemben vett interjúk első készítője James Gordon Benett  volt  ( 1836-ban) egy prostituált meggyilkolásának körülményeiről tudósított. A magyar zsurnalisztika első interjújaként Pollack bécsi újságíró Deák Ferenccel folytatott beszélgetést tartják számon.

Visszatérve a Petőfi Bem beszélgetésre jelen sorok írója nem tartja alákérdezésnek a leírtakat

a 167 éve lefolytatott beszélgetést interjúnak tekinti.

Szarvas István