Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Okos városok a digitális világban

2019.09.18

Okos városok a digitális világban

Az előttünk álló időszakban a városok népessége tovább nő, a települések működését pedig alapvetően átalakítja a technológiai forradalom. Bár alapvetően egy technológia által vezérelt folyamatról van szó, a Pallas Athéné Könyvkiadó legújabb kötetének szerzője, Vincent Mosco megközelítése inkább szociológiai jellegű, alapjaiban kérdőjelezi meg azt a feltevést, miszerint az okosvárost pusztán a technológiai fejlődése/fejlettsége teszi okossá. A könyv átfogó képet nyújt az okosvárosok jelenéről és jövőjéről, egyúttal kontextusba is helyezi a koncepciót, feltárva annak történelmi előzményeit.

Jelenleg a Föld népességének több mint fele városokban él, 2050-re pedig ez az arány már megközelítheti a 70 százalékot. Számos szakértő szerint a rendkívül gyorsan fejlődő városok támasztotta kihívásokra az okos városok kialakítása, a városi digitális technológiák jelenthetik a megoldást. Tény, hogy rendkívül sok környezeti, fenntarthatósági kérdést felvet a 21. századi urbanizációs folyamat, ezt pedig még fokozza a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek növekedésének kockázata. Vincent Mosco azonban – szociológusként – úgy látja, hogy az okos város nem a technológiai vívmányoknak köszönhetően válik „okossá”, hanem a lakosság, a városi polgárok teszik azzá azáltal, hogy megfelelő módon képesek kihasználni a technológiában rejlő lehetőségeket, egyúttal elkerülni a rejtett veszélyeket.

A technológiai forradalomnak köszönhetően a városaink (is) radikális átalakulás küszöbén állnak. A technológiai lehetőségek azonban önmagukban nem vezetnek jobban vagy rosszabbul működő városokhoz – ezt továbbra is az emberi döntések és egyedi helyzetek befolyásolják. Jól mutatják ezt a könyvben bemutatott amerikai példák a 20. század második feléből, így a nemzetvédelmi beszállítók által kifejlesztett számítógépes szimulációkkal végrehajtott pittsburghi kísérletet, illetve Los Angeles városának a nyilvántartások vezetésének és elemzésének „számítógépesítésére” vonatkozó javaslata, valamint az elképzelt városi technológia felépítése az 1964-es New York-i Világkiállításon, továbbá Walt Disney 1966-os bejelentés az Epcot, a jövő városának felépítéséről, és végül a „hálózatba kapcsolt városok” létrehozására irányuló mozgalom, amely az 1970-es évek elején a koaxiális kábelek széles körű telepítése által valósult meg. Ezek, az utólag tévesnek bizonyult kezdeményezések is mutatják, az okosvárosok nem a technológiai vívmányoknak köszönhetően válnak okossá, hanem az ezeket irányító, kezelő és ellenőrző emberek révén.

Az okosvárosok új frontvonalat jelentenek a technológiai vállalatok számára, ugyanis egy dollármilliárdokkal kecsegtető új piac megnyílásának lehetőségét hordozzák magukban. Nem véletlen, hogy az okos városok koncepciójának legújabb kori történetét is sokan az IBM 2009. évi, „okosabb város” létrehozását felvető jelentéséhez kötik. Az IBM – a legtöbb amerikai nagyvállalathoz hasonlóan – súlyos veszteségeket szenvedett el a 2008-as pénzügyi összeomlás során, és a technológia által vezérelt települések létrehozására irányuló felszólítás az új piacok megnyitásának az egyik módja volt.

az új piacok megnyitásának az egyik módja volt. A nagy technológiai cégek jelentős mértékben képesek átalakítani a városok irányításának módját, és egyre nagyobb igény is mutatkozik részükről arra, hogy különböző városirányítási jogköröket kapjanak, vagy egyenesen vállalkozásokként működtessék saját „magánvárosaikat”. Ugyanakkor azokban a városokban, ahol a legaktívabbak a technológiai cégek, mégsem sikerült megoldani az olyan „hagyományos” problémákat, mint a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, vagy a klímaváltozás negatív hatásai és a fenntartható gazdaság előmozdítása.

A szerző szerint ugyanakkor a tökéletesnek tervezett városok csak a tervezőasztalon működnek tökéletesen. Ez így volt már a kertváros (Ebenezer Howard), a sugárzó város (Le Corbusier), a szerves faluváros (Jane Jacobs), és az okosváros elődjét jelentő kreatív város (Richard Florida) esetében is. Az okosváros-fejlesztések egyik legfontosabb kérdése ezért az, hogy a fejlesztők az elérhető profitot és a hatalmukat akarják-e növelni, vagy a város élhetőségét és a benne lakók életszínvonalát?

Vincent Mosco a kanadai Queen’s Egyetem nyugalmazott szociológus professzora, valamint a sanghaji Fudan Egyetem tiszteletbeli professzora. 24 könyv, valamint több mint 200 cikk és könyvfejezet szerzője vagy szerkesztője a kommunikáció, a technológia és a társadalom témakörében.