Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nagyágyúk vitatkoztak a Közgazdasági Társaság július végi konferenciáján

2019.08.08

Nagyágyúk vitatkoztak a Közgazdasági Társaság július végi konferenciáján

Zsúfolásig megtelt a BGE Lotz terme a Közgazdasági Társaság július 31-i rendezvényén, ahol jelen volt Pleschinger Gyula, a társaság elnöke is. A vitavezetést a Prima Primissima-díjas Portfolió lapigazgatója, Csiki Gergely látta el magas hozzáértéssel. A téma a hatékony állam volt.

Professzor emerita Csath Magdolna, a Versenyképességi Tanács tagja elmondta, hogy a kormányzati munka hatékonysága bonyolult fogalom.

Kiterjed arra, hogy milyen a kormányzati munka szervezeti rendszere, hány minisztérium, azokon belül hány vezetési szint, hány államtitkár és államtitkár-helyettes van, és a teljes apparátus fenntartása a GDP hány százalékát igényli évente. Hatékonysági kérdés az is, hogy a szervezeti rendszerrel összefüggő bürokrácia mennyire bonyolítja a cégekkel és a lakossággal való kapcsolattartást. További hatékonysági terület az állami beruházások megtérülése. A kormányzati munka hatékonyságát nemzetközi elemzők több mutató segítségével is vizsgálják.

Ismert a Világbank Worldwide Governance Indicator rendszere, amely hat fő szempont szerint méri a kormányok működési hatékonyságát. Ezek a kormányzati munka állampolgárok általi értékelhetősége és számon kérhetősége, a politikai stabilitás, a szabályozási rendszer és a jogalkotás minősége és kiszámíthatósága, a korrupció szintje és a kormányzati intézményrendszer, valamint az állami vállalatok működési hatékonysága.

A nemzetközi versenyképesség kutatója, az IMD a kormányzati hatékonyság mérésére 71 mutatót használ.

Ezek többsége a kormányok pénzügyi teljesítményét, adópolitikáját, az üzleti környezetre és a társadalomra gyakorolt hatásait értékeli. (Az IMD 2019. évi tanulmánya szerint a vizsgált 63 ország között a V4-országok elég gyengén szerepelnek. Csehország a 34., Lengyelország a 44., Magyarország a 45., Szlovákia az 57. helyen van.)

A hatékonyságot javítani, történjék az a lean management vagy más módszer alkalmazásával, csak úgy lehet, ha ennek a témának felelőse van. Ha viszont megnézzük a 63 államtitkár és a 105 államtitkár-helyettes munkaköri leírását, egyikben sem találjuk meg a hatékonyságért való felelősséget.

A különböző hazai versenyképességi tanulmányok utalnak a téma fontosságára, de csak a hatékonyság egyes részterületeit említik meg.

A Magyar Nemzeti Bank 330 pontja például a digitalizáció fontosságára, a kisebb bürokráciára és a feketegazdaság további visszaszorítására helyezi a hangsúlyt. A Nemzeti Versenyképességi Tanács programja ennél több területet érint: javasolja a digitalizáció mellett az államigazgatási létszám csökkentését, a teljesítményhez kötött bérgazdálkodást és a munkafolyamatok áttervezését.

A kérdés azonban az, hogy az egymástól elkülönülten, silószemléletben működő minisztériumok mellett hogyan lehetséges egy általános, rendszerszemléletű, a kormányzás egészére kiterjedő hatékonyságjavító programot megvalósítani. Nyilvánvalóan úgy, ha a feladatnak olyan felelőse van, akinek hatásköre kiterjed a minisztériumok munkájának koordinálására és ellenőrzésére is.

E nélkül félremehetnek a legjobb hiszemű hatékonyságjavítási kezdeményezések is.

Tipikus példa erre az állami szektorbeli létszámcsökkentés ügye: inkább zavart, mint megoldást hoz, ha az egyes minisztériumoknak külön-külön kell létszámcsökkentési terveket kidolgozniuk és megvalósítaniuk.

Létszámcsökkentésről ugyanis nem lehet addig hozzáértően dönteni, amíg az egész intézményrendszert és annak folyamatait, éppen a lean filozófia szellemében, nem vizsgáltuk át.

Összefoglalva azt kell látnunk, hogy az állami-kormányzati működés hatékonyságának javításában Magyarországon is még nagyon sok tartalék van.

Ráadásul a kormányzati hatékonyság javítása a versenyképesség növelésének egyik alapvető forrása lehet. Ehhez pedig segítséget adhatna a mérés bevezetése, a lean módszerek alkalmazása, azaz a kiadásoknál a veszteségek csökkentésével párhuzamos állami értékteremtés-növelés. Ehhez pedig rendszerben gondolkodásra, folyamatszemléletre és felelősségkijelölésre is szükség lenne, mondta a professzor emerita.

Lázár János, korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter jelenleg országgyűlési képviselő, úgy vélekedett, hogy egy politikusnak hinnie kell a jó kormányzásban és képes legyen azt művelni. Egy jó politikus megnyeri a választást, a jó kormányzással pedig meg lehet nyerni a jövőt és mind a kettő egyformán fontos – hangsúlyozta. A hatékony államnak az a feltétele, hogy legyen jó kormányzás – mondta. Az a ideális, ha a hatékony állammal minimális kapcsolatom van, nem szorulok rá, de amikor kapcsolatba kerülök vele, akkor nagyon rövid idő alatt, nagyon gyorsan és olcsón meg is szabadulok tőle. A hatékony állam hagyjon békén és az állampolgár ne szoruljon rá. Nem sikerült ezt megvalósítani, félreértés ne essék – ismerte el az országgyűlési képviselő.

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke szerint amikor a hatékony államról beszélünk, akkor az alkotmányból kell kiindulni. Célszerű, eredményes és etikus kell legyen az állam – mondta.

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára abból a szempontból szemléli az állam hatékonyságát, hogy az a gazdaság növekedését mennyire tudja segíteni. A Pénzügyminisztérium különböző szellemi műhelyek, így a jegybank anyagait is felhasználva közzétett egy dokumentumot, amely összegzi azokat a lépéseket, amelyek szerintünk szükségesek ahhoz, hogy a gazdaság bővülését legalább 2 százalékponttal az uniós átlag felett tartsuk.

A jegybanki megközelítések eredményével egyetértünk, de a kiinduló pontnál már komoly kérdéseket kell feltenni. Kezdjük ott, hogy mennyit is költünk az állam működésére? Ha a nyers adatokat nézzük, akkor általános közösségi szolgáltatásokra 2011-ben Magyarország 9,1%-át költötte el a GDP-nek, míg a visegrádi országok ennél 3,7 százalékponttal kisebbet. Ha viszont megnézzük, hogy mekkora az adókulcsok tekintetében a különbség, és ezt figyelembe vesszük, akkor a különbség csak 0,8 százalékpont. De ha mélyebbre ásunk, akkor olyan kiadási tételeket is találunk, amely csak statisztikai besorolása miatt indokolt – magyarázta.

Csiki Gergely a tanácskozás végén negyed órát szánt a jelenlévők kérdéseinek feltételére, de ebbe csak egy kérdés fért bele, mert a feltett kérdésre mind a négy eladó válaszolt.

Print Friendly, PDF & Email