Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Meghaladta a 30 ezer főt a COVID-ban elhunytak száma Magyarországon

2021.07.08

Meghaladta a 30 ezer főt a COVID-ban elhunytak száma Magyarországon

Magyarországon 2021 július 7én a Covidban elhunytak száma 30004 volt .

2020 szeptember 12 én Orbán Viktor miniszterelnök egész pontosan így fogalmazott:

„Amire elsősorban figyelnünk kell, az a járvány második hulláma idején nem a megbetegedések száma, hanem elsősorban a halálozások száma. Mert most másképpen védekezünk, és ennek a védekezésnek a következtében magasabb a fertőzöttek száma, de sikerülhet alacsonyan tartani a haláleseteknek a számát. Tehát most a védekezésnek a sikerét a halálesetek, illetve a megmentett életek számában tudjuk mérni.”

Ennek alapján értékeljük 2021 július 7-i állapotot a Covid adatok alapján

2021 július8-i reggeli az utolsó  járványügyi statisztikai jelentés birtokában megnéztük, Magyarország – a hivatalos adatok alapján – hogyan teljesített nemzetközi összehasonlításban a járvány elleni védekezést tekintve.

Összességében  érdemes értékelni az ország egész éves járványügyi védekezését a hivatalosan jelentett számok alapján. Az általunk vizsgált mintegy 220 országban (ide értve az autonóm területeket, városállamokat) néztük meg, milyen helyezéseket ért el Magyarország a statisztikákban.

Talán a legfontosabb mutató, hogy hányan hunytak el koronavírus okozta betegségben egy-egy országban. Volt első hullám, második, és  a harmadik különböző stratégiákat választottak a világ kormányai, és az egyéni felelősségvállalás mértéke is eltérő lehet az egyes országokban. Viszont az mégis sokat elárul a járványügyi intézkedések hatékonyságáról, hogy hányan haltak meg a vírus okozta betegségben. Ezzel kapcsolatban  a helyzet a következő

Magyarország népességarányosan a világ 220 országából a  második legrosszabb helyen szerepel a halálozásokat tekintve,. Egymillió magyar lakosból  3096 -an veszítették életüket a koronavírus miatt 2021 június 4-ig

Magyarország és a koronavírus-járvány 2020-ban

 

Nyers adat

millió főre vetítve

Nemzetközi rangsor (népességarányos)

Fertőzöttek száma

325278

33715

41. 

Elhunytak száma

9667

1002

16.

                                                               2021 június 4-ig

Fertőzöttek száma  805871       83680                        33

Elhunytak száma     29842        3096                             2

                                                          2021 július 7-ig

Fertőzöttek száma   808393  83900                             35

 

Elhunytak száma       30004    3114                              2

 

A WHO is figyelmeztetett –, hogy az országok Covid-halálozási statisztikái nem vethetők össze. Ha ezt mégis figyelmen kívül hagyjuk, és csak a puszta adatközléseket nézzük, akkor

egymillió lakosra számítva Peru 5794  után  Magyarországon 3114 halt meg a legtöbb ember a  Covidban.

A statisztikák azt mutatják, hogy a vírus valóban döntő részben az idősebb korosztályt érintette súlyosan.

  • Az elhunytak 67 százaléka 70 évesnél idősebb volt.
  • A 60–69 éves generációból kerül ki az elhunytak 21 százaléka.
  • Az ötvenes generáció az elhalálozás 8 százalékát,
  •  a negyvenes korosztály a 3 százalékát tette ki a teljes halálozásnak.

Tavaly tavasszal rendkívül szigorú óvintézkedések léptek életbe, hiszen egy olyan vírussal álltunk szemben, amelyről még nagyon kevés tapasztalat volt, senki nem tudta, mire számíthat. Több országban, például Belgiumban vagy Spanyolországban már ekkor rendkívül magas volt az elhunytak száma, Magyarországot az első hullám még nem érintette olyan súlyosan.. Ehhez képest jóval súlyosabb következményekkel járt a tavaly őszi második és az idén tavaszi harmadik hullám.


Míg tavasszal a járvány egyértelműen az idősek körében pusztított, a második és harmadik hullámban megváltoztak az arányok: a halálozásnál valamelyest megemelkedett a fiatalabb korosztály aránya.

A harmadik hullámra 78 százalékkal emelkedett a 49 évesnél fiatalabb elhunytak aránya az összes Covid-halálozáson belül, és 60 százalékkal az 50–59-es korosztály érintettsége.

Koronavírus-áldozatok száma

A járvány három hulláma alatt.

1. hullám

616

2. hullám

13 419

3. hullám

15 961

1. hullám: 2020.03.15-2020.08.31. / 2. hullám: 2020.09.01-2021.02.17. / 3. hullám: 2021.02.18-2021.07.05.


Arra a kérdésre továbbra is nehéz egzakt választ adni, hányan haltak meg közvetlenül a Covid-járvány miatt Magyarországon. Ennek meghatározására az egyik legjobb módszer a többlethalálozás mérése. A múltbeli halálozási adatok alapján minden országban készíthető egy előrejelzés arról, hogy hányan halnának meg, ha nem lenne járvány. Járvány idején viszont megemelkedik a halálozás, és ezt a többlethalálozást tekinthetjük a Covid hatásának.

Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docensének számításai alapján tavaly március óta Magyarországon 22 ezerrel többen haltak meg annál, mint ha nem lett volna járvány. Ezzel európai összehasonlításban a legrosszabb harmadban vagyunk. A legrosszabb Covid-halálozási adatok Bulgáriában és Csehországban mérhetők, miközben Dániában vagy Norvégiában nem vagy csak alig emelkedett a mortalitás a járvány alatt.

Az így is magas magyarországi halálozásnak számos oka lehet.

 Eleve rossz a magyar lakosság egészségi állapota

magas a krónikus betegségek, a dohányzás vagy az elhízás aránya,

 amelyek a Covid rizikófaktorai között szerepelnek. Érdemes a későbbiekben vizsgálni azt is, hogy eleget teszteltünk-e, megfelelő volt-e konktaktkutatás, időben hozták-e meg a különböző védelmi intézkedéseket. Megfelelő volt-e az egészségügy felkészültsége? Ha volt is elég műszer a kórházakban, vajon volt-e elég szakképzett ápoló és orvos a betegek ellátására?

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Telex kérdésére a június 24-i kormányinfón azt mondta: egészen más volt az elhalálozások aránya a kisebb kórházakban, illetve a nagyobb kórházakban. Minél nagyobb volt egy kórház, annál nagyobb volt a túlélési esély. Gulyás szerint olyan szignifikánsan nagyok voltak ezek a különbségek, hogy ezt nem lehet csak a szerencsére vagy akár az egészségi állapotra fogni.

Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a Telexnek adott interjúban arról beszélt, hogy a koronavírus nemcsak a magyar egészségügyet, de az egész világban minden orvost vadonatúj helyzet elé állított. A megfelelő kezelési módokat, terápiákat menet közben kellett kialakítani, ezek folyamatosan változtak, ezért nem lehet azt mondani, hogy egy adott időpillanatban egy orvos rosszul döntött, hibázott. A kamara elnöke szerint „baj, sőt hiba az lenne, ha ezt utólag nem elemezzük, és nem vonjuk le a tanulságokat, nem hozunk olyan értelmes és megalapozott szabályokat, amelyeket egy esetleges negyedik hullámban jól lehet hasznosítani”.

Forrás: Telex