Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Matolcsy György: Ahogy Debrecenhez, úgy Pécshez is kell autópálya

2016.03.15

 Matolcsy György: Ahogy Debrecenhez, úgy Pécshez is kell autópálya

Szerző: Szarvas István                      2000 február 4

Címkék:Interjú

 

Matolcsy György, a Gazdasági Minisztérium 2000. január 1-jétől kinevezett minisztere megkezdte elképzeléseinek köz-lését. Elsőként a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) tagjai előtt beszélt, majd néhány nap múlva a sajtó képviselőit tájékoztatta.

Mielőtt ezekről beszámolnék, tekintsük át rövid életrajzát. Orbán Viktor miniszterelnök kétszer okozott meglepetést vele kapcsolatban. Először, amikor a biztos miniszteri befutónak tartott közgazdászt kormányalakításkor nem nevezte ki, másodszor most, amikor neki adta Chikán Attila bársonyszékét.

Matolcsy György 1955-ben született Budapesten. A budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen 1977-ben szerzett diplomát. 1981-ben megszerzi a közgazdasági tudományok doktora címet. 1978-1985 között a Pénz-ügyminisztérium ipari főosztályán tevékenykedik, munkaterülete az iparvállalatok finanszírozása, a vállalatok átalakításának kidolgozása. 1987-1990 között a Pénzügykutató Intézet tudományos igazgatója, a beruházáspolitikát és annak megvalósulását kutatja a tulajdonreform során. 1990: államtitkár, Antall József kormányfő főtanácsadója, a Miniszterelnöki Hivatal gazdaságpolitikai titkárságának vezetője. 1991: a Tulajdon Alapítvány alapítója és igazgatója. 1991-1994: az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatóhelyettese, részt vesz a testület munkájában, a magyar kormány legfőbb érdekeit képviseli. 1994. április és december között az EBRD igazgatójaként Magyarország, Csehország, Szlovákia és Horvátország stratégiai fontosságú érdekeit képviseli. 1995-től a Privatizációs Kutató Intézet (1998. július 1-j étől a Növekedéskutató Intézet) igazgatója. 1998 végétől Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági tanácsadó testületének tagja.

* * *

Matolcsy György a MGYOSZ rendezvényén először arról beszélt, hogy vége van az orosz gazdasági válság által okozott zavarnak. A kormányzás második szakasza kezdődik. A miniszter szerint nincs szükség új koncepcióra, stratégiára, ezek jól meg vannak határozva a FIDESZ-programban. Ezeket kell végrehajtani. Szükség van egy magyar New Deal-re. Ez nem más, mint a gazdaság-fejlesztési programok keretbe foglalása. A tárca első embere szerint a magyar fejlődés ellentétes az európai tendenciával, mert amíg a nyugat-európai országok 1948-1973 között előbb belső gazdaságukat fejlesztették, majd ebből léptek ki a világpiacra, addig nálunk az elmúlt év-tizedben globális cégek építettek gazda-sági központokat. A kormány ezért támogatja, hogy ezek mellé beszállítóként hazai kis- és középvállalkozások kapcsolódjanak. Az elmúlt évtized olyan gazdasági örökség, amelyre lehet építeni — hangsúlyozta a szakminiszter.

Problémákra és kockázatokra is felhívta a figyelmet a tárca első embere. A kockázatok között említette a vámszabadterületen működő és az azon kívüli cégek teljesítményében mutatkozó különbségeket. Véleménye szerint az EU-tagságig meg kell szüntetni a kivételes státust. Szintén kockázatot jelent a fizikai infrastruktúra fejletlensége. Negatívumként említette, hogy nálunk a szegénység az ország két-harmadára jellemző, Európában ez fordított arányú. A belföldi kamatszint duplája az EU-nak, 7, illetve 3,5 százalék. Az autó-pálya- és lakásépítés, az információs technológia gazdasági-társadalmi elterjesztése, valamint a regionális térségek dinamizáló hatása együttesen jelenti a magyar New Dealt — zárta előadását Matolcsy.

A Gazdasági Minisztérium dísztermében megtartott sajtótájékoztatón kérdésekkel együtt 35 percet szánt a sajtó részére. 20 perces előadásában elmondta, hogy tárcáján belül külön helyettes állam-titkárral erősítette meg a regionális fejlesztést, Cséfalvay Zoltán személyében. A külföldi befektetésekért Pongorné Csákvári Mariann felel majd, szintén helyettes államtitkári rangban. Az újonnan létrehozandó gazdaságpolitikai gondolkodást elemző műhelyt Nagy Róza gazdaságpolitikai főcsoportfőnök irányítja, aki közvetlenül a miniszterhez tartozik. Szabó Diana az újonnan kinevezett sajtótitkárság-vezető először lapunknak adta meg a kérdezés lehetőségét.

* * *

Miniszter Úr! Engedje meg, hogy olyan kérdést tegyek fel, amely nem az Ön által a mai napon, hanem a MGYOSZ rendezvényén elmondottakhoz kapcsolódik. Azt mondta, hogy nem szükséges átdolgozni a Fidesz gazdasági programját. Ebben évenként 7 százalékos növekedés van 2025-ig. Mivel Ön ma említette, hogy létrehozott egy gazdasági elemző műhelyt, arra lennék kíváncsi, hogy a programban lévő táblázatot átdolgoztatja-e velük? A táblázat adatai szerint 2018-ra utolérjük Görögországot, és 2025-re lehagyjuk Angliát a GDP-fejlődés tekintetében.

Nem szükséges új táblázat kidolgozása. A magyar gazdaságban benne van, hogy 2025-re utolérheti az ELT államokat. Ami a GDP-növekedést illeti, az idei évi 5 százalékos növekedési ütem reális célkitűzés, ha beindul az autópálya-építés, évi 50-60 km, az 0,5 százalékot jelenthet, a lakásépítési program, húszezerrel több lakásépítés 1,5 százalékot indukálhat, és máris ott vagyunk a 7 százaléknál.

Ön egyértelműen hitet tett a pécsi autó-pálya építése mellett, ezt számon fogják Öntől kérni. Nem fél, hogy nehéz lesz teljesíteni?

Úgy gondolom, ha azt akarjuk, hogy a külföldi tőke beruházzon, akkor ahogy Debrecenhez, úgy Pécshez is kell autó-pálya. Ezt mondták nekem a hazánkban lévő nagykövetek, legutóbb Tufo úr, az USA nagykövete. Azon lehet vitatkoz-ni, hogy Pécsről induljon az építkezés vagy Pécsre, de el kell indítani. Először az M3 autópályát kell elkezdeni, és utá-na jöhet az M6-os. Úgy érzem ez nem-csak pénzkérdés. Idén 50-60 kilométer autópálya-építés van betervezve, amely-hez egyrészt az állami költségvetés, másrészt a bankszektor ad pénzt, és el-képzelhető egy lakossági autópálya-köt-vény kibocsátása is.