Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Külföldi és magyar „nagyágyúk” a Hypertonia Társaság kongresszusán

2016.02.29

Külföldi és magyar „nagyágyúk” a Hypertonia Társaság kongresszusán

A Magyar Hypertonia Társaság (MHT) éves kongresszusai mindig érdekes előadásokkal lepik meg a hallgatóságot. Nem volt ez másképp az idei, XIX. kongresszuson sem.

Mielőtt beszámolnék a kongresszusról – amelyen Kiss István professzor, a társaság elnöke meghívására részt vehettem – egy Winston Curchill (akiben az angolok a múlt század legnagyobb alakját tisztelik) idézettel kezdem, mely az egészséges életmódról szól: „Csak úgy maradhatsz egészséges, ha azt eszed, amit nem akarsz, azt iszod, amit nem szeretsz, és azt teszed, amit inkább nem tennél”.

A három napon számtalan érdekes előadás hangzott el, ezekből próbálok néhány megállapítást kiragadni. Mindig csodálattal figyelem az orvosi konferenciákat. Jómagam vagy félszáz gazdasági konferenciát szerveztem, de azokon ilyen fegyelmezettséget és kitűnő elnöki levezetést soha nem tapasztaltam. Minden elnök az előadásra megadott idő lejárta után rangtól, titulustól függetlenül megvonta a szót, és az előadók ezt fegyelmezetten tudomásul vették.

Először a külföldi professzorok gondolataiból idézek. Péter M. Nilson, az MHT új tiszteleti tagja a következőket mondta. A célok kitűzésében egy dologra nem szoktunk figyelni. Az emberek halálozása 100%-os. A végső cél tehát nem a halálozás csökkentése általában, hanem az emberi szenvedés mérséklése, az egészséges, aktív értékes élet meghosszabbítása, tehát az idő előtti halálozás csökkentése. Sokat segíthet ebben a hypertonia megfelelő kontrollja, amivel számos súlyos, az életminőséget jelentősen rontó betegség kockázata mérsékelhető számottevően. Luis Martins portugál professzor elmondta, hogy nagyon jó az együttműködés a két ország között. Ez már négy éve tart. „A közös pont a Stop Só program, amelyet Portugáliában én vezettem be. Évente kétszer tartunk közös szimpóziumot, egyet most a magyar társaság kongresszusán, aztán majd jövőre februárban Portugáliában. Példaértékű az együttműködés egész Európa számára. Petar Seferovics szerb professzor elmondta, hogy a hypertonia a szívelégtelenség egyik leggyakoribb kockázati tényezője, majd így folytatta. Az előrehaladott szívelégtelenség prognózisa nagyon rossz, a várható túlélés 3-6 hónap. Paradox módón az akut szívelégtelenségben és tüdőödémában szenvedő betegek prognózisa jobb, ha magas a vérnyomásuk. Mert nagyobbak a lehetőségek az életmentő gyógyszerek adására, mint a súlyosan hipotenziós betegek esetében. A prognózis javítását célozzák a cardialis reszinkronizációs terápia, a beültethető defibrillátorok és támogató eszközök. A megoldást az időben elvégzett szívtranszplantáció jelentheti, de a donorszervek hiánya és az áthidaló kezelések miatt sok beteg meghal transzplantációra várakozva.

A magyar pofesszorok közül Farsang Csaba, az MHT tiszteletbeli elnöke, a kombinált készítmények előnyéről beszél a terápiában.  Egy szerrel csak a betegek 10%-ának lehet beállítani a vérnyomását, ezek általában enyhe esetek. 80-85%-ban rögtön két gyógyszer kell, ezért jobb kombinációval kezdeni, mert rövidebb lesz a veszélyeztetett állapot. Többféle kombináció lehetséges, például ACE-gátlót plusz kalciumcsatorna-blokkolót vagy ACE-gátlót plusz diuretkumot, este ACE-gátlót, plusz kalciumcsatorna-blokkolót adunk a betegnek.

A nagyon nehezen beállítható vérnyomású betegek esetében törekedni kell arra, hogy megtaláljuk a legjobb, személyre szabott kombinációt, ami minimális mellékhatások mellett biztosítja az elfogadható vérnyomáskontrollt.

 
Print Friendly