Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kemény Lajos: A tudományos élet Szegedre figyelt

2019.05.26

Kemény Lajos: A tudományos élet Szegedre figyelt2

2011  szeptember 21-én Szegeden  konferenciát szerveztek annak tiszteletére hogy Szent-Györgyi Albert hetvenöt éve Nobel-díjat kapott  Pofesszor .Kemény Lajossal a konferencia sajtófőnökével a konferenciáról beszélgettem  a Szegedi Egyetem aulájában .

 

kemeny-lajos.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kemény Lajos és a szerző

Professzor úr, én úgy jöttem ide, hogy olyan címet fogok adni a cikkemnek, hogy Szeged lekörözte a budapesti világfórumokat. Kérem önt, hogy erősítsen meg ebben a föltevésemben!

– Azt mondom Önnek hogy ez nem egy verseny. Az a lényeg, hogy Magyarország tudományosságára fordítjuk a figyelmet. Nem  gondolom hogy versenyezni kellene másokkal. Kétségtelen, hogy olyan rendezvény  amilyen Magyarországon még nem volt, amelyen egyszerre kilenc Nobel-díjas részt vett volna. Ilyen szempontból biztos, hogy  különleges.

–  Korábban a tudományos akadémia két elnökével beszélgettem a  korábbi világfórumokról,  én mindig azt hiányoltam, hogy kevés a Nobel-díjas résztvevő és akkor mindkét akadémia elnök azt mondta, hogy valóban a Nobel-díjas kevés, de itt vannak a döntéshozók és az legalább olyan fontos. Nekem meg az a véleményem, hogy egy tudományos fórumon nem árt, hogyha vannak Nobel-díjasok, és a legtöbb előadás a tudományról szól.

– Így van. A  mostani konferencia tudományról szól, és  nagyon érdekes volt hallani a Nobel-díjasokat a szakterületükről beszélni. Illetve nagyon sokszor nem is csak a szakterületeket érintették, hanem általánosságban a tudományról, a tudomány jelentőségéről beszéltek. Úgyhogy előkerültek olyan dolgok is, mint a globális felmelegedés, az élelmiszer-biztonság kérdése. Érdekes volt az egyik Nobel-díjassal való eszmecserében arról hallani,  megjegyzem nem a plenáris fórumon, hanem egy esti kellemes vacsorázás közben, hogy nem érti a GMO-élelmiszerek nem engedélyezését világszerte, miközben emberek milliói éheznek a világ nagy részén, és vannak olyan lehetőségek, amikkel lehetne segíteni ezen és  molekuláris biológusként nem érti, hogy milyen erők mozgatják a GMO-ellenességet Európa bizonyos országaiban.

 Szeretnék egy érdekességet elmondani egy érdekességet Itt a gasztroenterológiai szekcióban az én kezelőorvosomat is láttam a résztvevők között, a Tulassay Zsolt  akadémikus urat. Tehát ilyen kicsi a világ

  Most Szegeden van azért a tudománynak a jelentős része. A konferenciának a Nobel-díjasok előadásai mellett hat különféle szekcióban, az ország minden részéről a legkiválóbb kutatók számolnak be a kutatási eredményeikről. A világ számos országából   sok olyan kutató jelezte a részvételét, akik, ha nem is Nobel díjat kaptak eddig, de nagyon ott vannak annak közelében. , Azt  tudjuk mondani , hogy kilenc Nobel-díjas részt vevö volt , de lehet, hogy valójában később azt

fogjuk mondani, hogy több volt itt valójában, mert, , az előadók közül elképzelhető valamikor öt-tíz év múlva esetleg Nobel-díjat kapnak.

Azért itt óvatosan kell bánni, mert a Nobel-díjat egy évben a csak egyet kapnak. Nem biztos, hogy valóban ebből a kétszázból lesz, de megvan a valószínűsége. Utolsó kérdésem az lenne, hogy itt nagyon sok értékes gondolat hangzott el, hogy ezeknek a rögzítésére valamikor sor kerül?

– A Nobel-díjas előadások rögzítése az megtörtént. És a későbbiekben mindenki számára interneten keresztül elérhetővé válik.

– És könyv formájában nem gondolkoznak?

A tudományos előadások absztrakt formájában történő kiadása könyv formájában megtörtént.

–A. Nobel-díjasok,  itt elhangzott  előadásaira gondolok.

– A Nobel-díjasok elhangzott előadásait, azt gondolom,  vissza lehet nézni. Ezt leírni szó szerint, nem nagyon tartom értelmét. Nagyon sokszor éppen a benyomásokról volt szó, amit egy könyvben egy leírt szó szerinti visszaadással nem tud visszaadni. Másik oldalról az ő elmondott anyagaikkal mi nem ékeskedhetünk. Ez az ő tudományos munkájuk, ő tudományos teljesítményük, ő szellemi tulajdonuk, amelyet közkinccsé tettek azzal, hogy megengedték, hogy levetítsük. De ezeket átírni, megírni, lektoráltatni, azt gondolom, hogy igen nagy illetlenség lenne tőlük. Arra kérni a Nobel-díjasokat, hogy még írjanak is, írják is le előadásukat, vagy lektorálják azt, amit mi abból fontosnak tartunk.

– Köszönöm. Ez nagyon-nagyon tanulságos nekem is a jövőre vonatkozóan.. Hogy foglalná össze ennek a , négynapos tanácskozásnak az üzenetét?..

– A tudományos élet Szegedre figyelt. Szegeden  az élet, a kóros biológiai élettani kutatásoknak a krémje. A tudomány fontosságára hívta fel a figyelmet. És amit mi profitálhatunk ebből a konferenciából az, hogy olyan új kapcsolatok alakulnak ki, amik további kutatásokat vetíthetnek elő. A legtöbb tudomány ma a kapcsolatrendszerekről szólt. A tudományos jogi működésekről szólt. És egy ilyen konferencia kiváló lehetőség arra, hogy a régi kapcsolatainkat megerősítsük, az újakat pedig létrehozzuk.

És újra fölkerült a világ tudományos térképre harminchét után Szeged ez által!

 Azért nagyon remélem, hogy eddig is ott volt Szeged a térképen. Tehát, nem gondolom, hogy most ettől az eseménytől változik meg a szegedi tudomány.

Valójában a Nobel-díjasok is azért fogadták el a meghívásunkat, mert ismerték Szeged nevét. Tehát itt nem most kellett fölkerülni a térképre. Szó sincs erről. Tehát az, hogy most a Nobel-díjasok elfogadták a meghívásunkat, az nem Szent-Györgyinek tudható be. Mert azért nézzük! Kicsit közelebbit mondanék. Szent-Györgyi nagyon sokat volt a világon. Ahány Nobel-díjas van, azok számára, nem nagyon követik, ki, milyen Nobel-díjat kapott. Mostani Nobel-díjasokra elsősorban személyes kapcsolatrendszerünknek tudható be, hogy eljöttek. Az, hogy ismertük őket már előtte is. Dolgoztak náluk professzoraink fiatalabb korukban, együttműködéseik voltak velük. Tehát ebbe az utóbbi éveknek, évtizedeknek a termése. Természetesen fejlődünk, , és az hogy a Nobel-díjasokra nagyobb tekintettel voltunk, az természetes. De azt, hogy ilyen sokan eljöttek, az utóbbi években és évtizedekben is a Szegedi Tudományegyetemnek, a tudományos rangjának szólnak elsősorban. Nagyon sokfelé hívják a Nobel-díjasokat, és azt mondják, nem is hallottunk róla, hogy hol van. De az hogy tudtak róla, hogy Szeged hol van. Nagyon sok Nobel-díjas, aki most itt van, már volt Magyarországon és volt Szegeden is., itt arról van szó, hogy az eddigi meglévő kapcsolatokat kell erősíteni. és természetes lehetőség van arra, hogy újakat teremtsünk.