Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


José Ugaz: A korrupció változatlanul egyik legkomolyabb kihívás

2016.01.28

José Ugaz: A korrupció változatlanul  egyik legkomolyabb kihívás

Magyarország hátrébb csúszott a világ legátfogóbb korrupciós ranglistáján, a Transparency International által készített Korrupció Érzékelési Indexen (Corruption Perceptions Index – CPI). A Magyarországot és a világot érintő adatokat a Transparency International magyarországi szervezete  ismertette Budapesten  Budapest legjobb szállodája címet elnyert Hotel Palazzo Zichyben  mintegy kéttucat újságíró előtt. Az eredményekből kiderül, hogy Magyarország teljesítménye az Európai Unión és a közép- és kelet-európai régión belül  is egyaránt rosszabbodott.

A tavaly vizsgált 168 országnak több mint kétharmada 50 pontnál kevesebbet ért el az államok korrupciós helyzetét mérő, 0-tól (nagyon korruptnak érzékelt) 100-ig (nagyon tisztának érzékelt) terjedő skálán. Ez azt jelenti, hogy a korrupció elleni teljesítmény az országok zömében gyenge. A világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G-20 országok közül tízen, köztük az európai uniós tagállam Olaszország tartoznak az 50 pontnál gyengébben teljesítő államok csoportjába. A 2015. évi Korrupció Érzékelési Index – amelyet immár 21. alkalommal tett közzé a TI – egyik legnagyobb vesztese a szintén G-20 tag Brazília, amely az előző évi helyezéshez képest 7 helyet visszacsúszva a 76. lett
2015-ben is Dánia végzett az élen, ezúttal 91 ponttal, ami eggyel gyengébb a 2014-es győztes pontszámnál. A dobogó második és harmadik fokán is skandináv országokat találunk: Finnország 90 pontot ért el, Svédország pedig 89-et.  Az sem véletlen, hogy a sereghatók minden évben az országok ugyanazon csoportjából kerülnek ki. 2014-hez hasonlóan a 2015-re vonatkozó felmérésben is Dél-Szudán, Afganisztán, Szudán, Észak-Korea és Szomália zárják a CPI-ranglistát, a két sereghajtó 8-8 pontot szerzett. Ezekben az országokban, felelős állami vezetés hiányában, nem beszélhetünk elszámoltathatóságról, sem a közjót szolgáló államról.
 „A korrupció 2015-ben változatlanul az egyik legkomolyabb kihívásnak bizonyult világszerte” – emelte ki José Ugaz, a Transparency International korrupcióellenes mozgalom nemzetközi elnöke. Ugaznak komoly tapasztalatai vannak abban, hogyan lehet harcolni a korrupció ellen: különleges ügyészként működött közre a legmagasabb perui kormányköröket, így egyebek mellett Alberto Fujimori egykori elnököt is érintő visszaélések felderítésében. A TI elnöke szerint a mai korrupció „csak a polgárok összefogásával győzhető le, és az embereknek világosan és egyértelműen a kormányok tudtára kell adniuk, hogy elegük van a közhatalommal történő visszaélésből és a közpénzek elsikkasztásából”.
Magyarország 2015-ben 51 pontot ért el a CPI-felmérésben, ami három ponttal múlja alul az ország egy évvel korábbi eredményét. A pontszámhoz hasonlóan Magyarország a korrupciós világranglista helyezésén is három helyet rontott, jelenleg a vizsgált 168 ország közül az 50. helyen található. (Magyarország 2014-ben 175 ország közül a 47. helyet szerezte meg.) A visszaesés a régión belül a leginkább szembeötlő, hiszen Magyarország tavaly a közép- és kelet-európai mezőnyben már csak Romániánál és Bulgáriánál bizonyult kevésbé korruptnak. 2014-hez képest Csehország lekörözte, Szlovákia és Horvátország pedig beérte Magyarországot.. Nemcsak régiós, hanem európai uniós összehasonlításban is tovább romlott Magyarország teljesítménye: az ország tavaly a 28 tagállam közül holtversenyben a 22-24. helyen végzett. Magyarország egyre inkább kitett a korrupciónak: 2013-ban a 20., 2012-ben pedig a 19. volt az akkor még 27 tagot számláló EU-ban.
„Magyarországon a korrupció központosított formája épült ki és vált rendszerszerűvé” – emelte ki Martin József Péter, a Transparency International Magyarország (TI) ügyvezető igazgatója. A kormány következmények nélkül használhatja arra a hatalmát, hogy illetéktelen előnyhöz juttassa a holdvarába tartozó üzleti csoportokat. A korrupció ellenes szervezet vezetője szerint a „magyarországi korrupció fontos eleme a közpénzek magánpénzzé alakítása jogi eszközökkel”.

Csak a hatalomnak kedves oligarchák személye változik, a gazdagodásuk forrása azonban nem. A haveri kapitalizmus Magyarországon továbbra is részben a magyar és az európai uniós adófizetők pénzéből, a polgárok kárára épül. Cégadatok szerint 2013-ban és 2014-ben a Simicska Lajoshoz köthető, a közbeszerzéseken veszíteni nem tudó Közgép összesen több mint 170 milliárd forint bevételre tett szert és 17 milliárd forint nyereséget termelt. 2015-ben már Garancsi István (Market) és Szíjj László (Duna Aszfalt) voltak a legsikeresebbek, de Mészáros Lőrinc cégei is mesésen gyarapodtak. A Garancsi Istvánhoz köthető cégek 46,5 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek el 2015-ben, míg a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt és konzorciumi partnerei közel 62 milliárd forint közpénzzel lettek gazdagabbak, de Mészáros Lőrinc vállalkozásainak is majdnem 40 milliárd forint értékű állami megbízás jutott.

A végrehajtó hatalom nemcsak a baráti cégeket, hanem a politikusoknak kedves sportklubokat is előszeretettel gazdagítja közpénzből: utóbbiak az elmúlt négy évben bő 200 milliárd forint adótámogatást kaptak. Mivel az ún. látvány csapatsport támogatási rendszer lényege a társasági adókedvezmény, a gyakorlatban az államkincstár négy év alatt jelentős adóbevételtől esett el. Ráadásul ez a pénz félig titkosan került a sportcsapatokhoz, mert egy 2015-ös törvénymódosításnak köszönhetően nem tudható, hogy mely vállalatok támogatnak sportklubokat adófizetés helyett. A módosított törvény következtében nem lehet kideríteni, hogy van-e összefüggés egyes cégek közbeszerzési sikerei és a miniszterelnök, illetve néhány kormánytag kedvenc focicsapatainak jutó, sokmilliárd forintot kitevő vállalati sporttámogatás között.

A magyarországi korrupciós kockázatok súlyosbodása az ország versenyképességének – régóta tartó – zuhanásszerű romlásával jár együtt. A Világgazdasági Fórum nemrég közzétett versenyképességi felmérése szerint Magyarország 140 országból a 63. helyezést érte el, miközben tíz éve még a világ 38., tizenöt éve pedig a 28. legversenyképesebb gazdaság volt. A megkérdezett üzletemberek különösen gyengének ítélték a magyar kormány döntéseinek az átláthatóságát, amelyet a közpénzek illetéktelen felhasználásához hasonlóan a 140-es lista 119. helyére rangsoroltak. „A magyarországi versenyképesség romlásának oka elsősorban abban keresendő, hogy a hazai intézményrendszer részrehajló és nem képes elhárítani a korrupciót” – tette hozzá Martin József Péter. Magyarországon ördögi kör alakult ki: a magas korrupciós kitettség rontja a versenyképességet, visszaveti a beruházási aktivitást, ami kedvezőtlen szerkezetű növekedéshez vezet.

A sajtó tájékozatón a következő kérdéseket tettem fel Martin József Péternek a TI ügyvezető igazgatójának:

Igazgató Úr! Az elmúlt évek során módom volt találkozni A TI világszervezetének korábbi elnökével a FB elnökével. Szándékozzák meghívni a mostani vezetőket?

Nézze mi igyekszünk de 168 tagszervezet van  és az idejük korlátozva van.

A Transparency International kikre támaszkodik ?

Elsősorban a civil szervezetekre, de szívesen vesszük  ha külföldi országok magyarországi követségeinek támogatását is.

Ismerik Önök a Lengyel CBA működését ha igen támogatnák ilyen létrejöttét hazánkban?

Megmondom Önnek  őszintén nem nagyon ismerjük, de minden olyan szervezet létrehozást támogatunk amely nem a bürokrácia hanem a korrupció ellenes munkát segítené.

 

.
A Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perception Index – CPI) 11 szervezet 12 felmérése és értékelés felhasználásával készíti el a Transparency International (TI) berlini központja (Titkársága). Szakértők és üzletemberek megkérdezése alapján mérik az egyes országokban a közszektor korrupcióját az állami intézményrendszer, a gazdaság és a társadalom fertőzöttsége alapján. 2015-ben 168 országról volt elérhető megfelelő adat, Magyarországot 9 különböző alindex alapján vizsgálták. A háttérindexek pontszámait 0-100-as skálára vetíti a TI, ahol 0 a korrupcióval leginkább, 100 a legkevésbé fertőzött országokat jelzi. A TI berlini titkársága a pontszámok átlagából súlyozással számítja ki az indexet.

Szarvas István