Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gibraltár után a másodikak vagyunk a Covid halálozási listán

2021.04.22

Gibraltár után a másodikak vagyunk a Covid halálozási listán

 

A koronavírus 2020 márciusi felbukkanása óta Magyarországon hivatalosan 26 001fő vesztette életét a betegséggel összefüggésben 2021 április 21-ig Ezzel a népességarányos halálozás tekintetében megelőztük Csehországot, így most már a világon nálunk a leghalálosabb a járvány Gibraltár után. Bár az adatok összevetését módszertani problémák nehezítik,(  " Vukovich Gabriella  a KSH elnöke tudatta: az uniós tagállamok között nem egységes, mikor sorolnak egy elhunytat a koronavírus áldozatai közé. Erre utal, hogy míg egyes tagállamokban a tavalyi többlethalálozás nagyobb részét, vagy egészét lefedi a Covidban elhunytak száma, addig más országokban a jelentősen megnövekedett halálozás csak negyedét, felét teszik ki a vírus áldozataiként besorolt esetek."                                                                           

 Az biztos, hogy annak fényében, hogy a  miniszterelnök emberéletekben határozta meg a sikeresség mértékét,     Amire elsősorban figyelnünk kell, az a járvány második hulláma idején nem a megbetegedések száma, hanem elsősorban a halálozások száma. Mert most másképpen védekezünk, és ennek a védekezésnek a következtében magasabb a fertőzöttek száma, de sikerülhet alacsonyan tartani a haláleseteknek a számát. Tehát most a védekezésnek a sikerét a halálesetek, illetve a megmentett életek számában tudjuk mérni.” 2020 március 12                                                  Feltehetjük a kérdést menyire volteredményes a járvány elleni védekezésünk eddig.

A hazai adat azt jelenti, hogy a Magyarországon élők közül minden 370 emberből egy az életét veszítette a koronavírus-betegséggel összefüggésben.   Az EU országok 10-es csoportjában négy visegrádi ország található

covid-halalozas-04.22.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egymillió főre jutó Covid-19 halálozások

 

ország

haláleset/millió fő

1

Magyarország

2 697

2

Csehország

2 684

     
     

3

Bulgária

2 261

     

4

Szlovákia

2 070

5

Belgium

2 052

6

Szlovénia

2 008

7

Olaszország

1 954

8

Egyesült Királyság

1 868

     
     
     

9

Lengyelország

1 679

Forrás: Worldometer, Portfolio

 

A szomorú listán elfoglalt világelső pozíciónk több tényezőre vezethető vissza ebből ketőt emelünk ki:

  • a magyar lakosság egészségügyi állapota,
  • módszertani tényezők.

A magyar lakosság nem elhanyagolható hányada küzd olyan krónikus betegségekkel, amelyek kockázatosak a koronavírus szempontjából. A KSH elemzéséből kiderült, hogy a lakosság 30%-a magas vérnyomással küzd, közel 13%-nak magas a koleszterinszintje, illetve 9%-ot cukorbetegséggel kezelnek. A krónikus betegségek halmozódása is jellemző.

A járvány előtt, 2019-ben a magyar lakosság 48%-a számolt be arról, hogy saját bevallása szerint van krónikus, legalább 6 hónapja fennálló, vagy vélhetőleg a későbbiekben legalább ugyanennyi ideig tartó betegsége. Az orvos által diagnosztizált krónikus betegséggel élők 87%-a gyógyszert is szed a betegségére.

Az adatok tükrében Magyarországon nagyjából 4 millióan különösen veszélyeztetettek az életkoruk vagy az egészségi állapotuk miatt. A rossz egészségi állapot egyébként a régióra általánosságban is jellemző, ez is indokolja, hogy ezt a tényezőt a magas halálozás egyik okának tartsuk.

kronikus.png

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Módszertani kérdések

Az elmúlt hetekben a magas magyar halálozási számok már nemzetközi érdeklődést is kiváltottak és így újra felmerült, hogy mennyire összehasonlíthatók az országok adatai, és valóban ennyire rossz-e a magyar pozíció.

Az enyhítő jellegű észrevételek két szempontot emelnek ki:

  1. A koronavírusos halálesetek számbavétele országonként eltérő módszertannal történik. A magyar a szigorúbbak közé tartozik, ha azonos módon mérne mindenki, bizonyára más lenne a sorrend.
  2. A többlethalálozási mutató (vagyis hogy mennyivel haltak meg többen a járvány időszakában, mint előtte egy hasonló időszakban) egyáltalán nem mutat ennyire rossz képet, Európában több országot találunk magasabb értékekkel.

Mindkét megfontolás javítja a magyar halálozási képet, de messze nem annyival, ami a járványkezelés megítélésén gyökeresen változtatna. Anélkül, hogy mélyebben boncolgatnánk a módszertani különbségeket, két fontos tényezőre hívjuk fel a figyelmet:

  • A haláleseteknél nem csak külföldön, idehaza is tapasztalunk aluljelentést, amit a többlethalálozási adatok is mutatnak. Leginkább a járványhullámok csúcsán lehetett jellemző, hogy az áldozatok egy részének nem volt hivatalos teszteredménye. (Ebben az időszakban több ezer „covid-gyanús” beteget ápoltak.) Vagyis ez alapján (és több más tényezőit figyelembe véve) a covid-halálesetek besorolása a gyakorlatban már nem feltétlenül annyira szigorú más országokkal összevetve.
  • Ezekből a korrekciós igényű összevetésekből hiányoznak a harmadik hullám számai, pedig a magyar halálozási mutató élre törésében ez játssza a főszerepet. Vagyis amikor a statisztikák torzítására a 2020-as számokat hozzák igazolásul, alaposan túlbecsülik a pontatlanság mértékét. Jellemző, hogy már ereszkedik a járványgörbe, de a kései és enyhe lezárások miatt még az elmúlt egy héten is Magyarországon volt a legmagasabb a népességarányos halálozás a világon. Ezért sajnos a szomorú rangsorban elfoglalt pozíciónkban nem nagyon várhatunk

Már közel 3.42 millió főt oltottak be Magyarországon és közülük 1.453 millióan a második vakcinát is megkapták. 2021 április 21-ig.