Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Farkas Bertalan: Az emberes űrrepülés múltja, jelene jövője.

2020.09.28

Farkas Bertalan:  Az emberes űrrepülés múltja, jelene jövője.

Pleschinger Gyula a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke  a 58. . Vándorgyűlés  2020 szeptember  24-i plenáris ülésén a következő szavakkal konferálta fel az űrhajós dandártábornokot. Negyven évvel ezelőtt szerették volna meghívni az akkori vándorgyűlésre ám hivatalbeli elfoglaltsága miatt nem engedte a magyar Közgazdasági társaság  most ezt pótolja.

Az első magyar űrhajós először a múltat elevenítette fel.. Beszélt arról, hogy a hidegháború idején a szovjetek az űrállomások építésében látták a jövőt.

Hisz a Föld körül keringő platformokról például követhették a bolygónk állapotát és roppant hasznos méréseket, adatgyűjtéseket és kísérleteket végezhettek. Kerek 40 éve épp az egyik ilyen űrállomásra, a Szaljut–6-ra jutott el  és tartózkodott május 26-tól június 3-ig  V. Kubaszov, L. Popov és V. Rjumin szovjet űrhajósokkal az akkor 30 éves Farkas Bertalan

A dandártábornok az előadásában kiemelt figyelmet szentelt az űrkutatás jövőjének. Elmondta, hogy az amerikaiak csak mostanában ébredtek rá, hogy korai volt még a Mars utazást tervezni. A hosszú távú küldetések kapcsán még túl sok a kérdőjel.

 Az egyik, az űrhajósok egészségére nézve a legveszélyesebb tényezője a Marsra való űrutazásnak a kozmikus sugárzás. Az űrállomáson a legénység a földi sugárzás több mint tízszeresének van kitéve. A Föld mágneses mezeje és atmoszférája megvéd minket a káros kozmikus sugárzástól, de ezek nélkül az űrben védtelenek vagyunk.

Sokkal reálisabb, ha az emberiség először kitalálja, hogy a Holdat miként lehet tartósabban meghódítani.

Egyelőre itt is sok a bizonytalanság. A bázist inkább a felszínen vagy a felszín alatt érdemes kiépíteni? Hogy fogják megakadályozni, hogy a kozmikus sugárzás kárt tegyen az asztronautákban? Mit kezdenek majd a Holdon a felhalmozódott szeméttel? Ám az égitesten egy esetleges platform nem csak kihívásokat tartogat. Előfordulhat, hogy kiderül: a Holdon lévő kőzetekből akár üzemanyagot is ki tudnak nyerni amit fel tud használni a Marsra menő úrhajó

A reményei szerint azt viszont még nyomon tudja követni, ahogy az emberiség az eddigieknél jobban megveti a lábát a Holdon.

Az első magyar űrhajós a múltat is felelevenítette. Beszélt arról, hogy a hidegháború idején a szovjetek az űrállomások építésében látták a jövőt.

Hisz a Föld körül keringő platformokról például követhették a bolygónk állapotát és roppant hasznos méréseket, adatgyűjtéseket és kísérleteket végezhettek. Kerek 40 éve épp az egyik ilyen űrállomásra, a Szaljut–6-ra jutott el Farkas Bertalan.

A következőkben 13 évvel ezelőtti interjú kérdésemre adott válaszát idézem:

farkas-b.-masolata--2-.jpg

 

 

 

 

 

 

 

hét évet kellett várni, hogy Ön után ismét magyar kerüljön az űrbe. Újabb huszonhét év után, ha ismét magyar űrhajóst lőnek fel, ki lesz. űrturista vagy képzett űrhajós?

Valószínűleg a Marsra fog repülni, és mindkettő lehet . Jó volna megélni.

Három éve  Burton Lee professzort kérdeztem:

A NASA a Holdprogram után visszafogta magát. Mit gondol, mikor indul az embereket vivő űrhajó?

2016 szeptemberében volt a mexikói Guadalajarában a 61. Világűr Kongresszus, ahol szeptember 27-én Elon Musk- akit önök a Tesla autókról ismernek- elmondta, hogy öt éven belül elindul az első ilyen űrhajó nyolcvan kiló méteres útjára, de ezt nem a NASA fogja koordinálni, hanem az űriparral foglalkozó magán cégek. A rakétákat a Space X fejlesztette ki, ezek újrafelhasználható rakéták lesznek.

SZARVAS István