Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Elment Psota a Nemzet színésze aki mindenkire csak jót mondott

2016.02.26

Elment Psota a Nemzet színésze aki mindenkire csak jót mondott

Szerző: Szarvas István                       2016 február 25

Címkék. Interjú      

psota002.jpg

Psota Irén és Szarvas István

 

 

 

 

 

Psota Irén „ Csak a halálom előtt olvasható el, de siess! ! könyvét most már nem olvashatjuk.

A budapesti Palace Páholyban került sor  2009-ben a fenti címen megjelent könyvének bemutatójára ekkor lapunk rendelkezésére állt Az itt adott válaszaival tisztelgünk a színész királynő emléke előtt.„ A könyv a művésznő sorrendben második férjéről Molnár József belsőépítésszel eltöltött másfél esztendőről szól.

Művésznő, pár évvel ezelőtt Haumann Péter művész úrral beszélgettem, és azt kérdeztem, hogy kit tart a legnagyobb átváltozási művésznek, és azt mondta: a Psota Irént!

Imádom a Pétert! Minden előadáson, amin együtt játszottunk, egy párban, hál istennek jó párszor előfordult. Én ott álltam a színfalak mögött, mikor csak ő volt a színpadon, és halálra röhögtem magam rajta. Nagyon szerettem vele játszani.

Bizonyára emlékszik rá, hogy 1966-ban volt egy filmje, Gertler Viktor rendezte, És akkor a pasas volt a címe. Ebben nagyon sok átváltozása volt. Emlékszik hány?

Azt nem tudom, hogy hány volt, de mindig irigyeltem az akkori partneremet, Sinkovits Imrét, aki a filmben egy rendezőt játszott, és olyan édes volt, annyira szerettem. Imre a film végén egy öregembert játszott, én meg egy koldusasszony voltam. Benéztem az ablakon karácsonykor, azt mondtam neki: „Te mindig szebb vagy, mint én”. Imádtuk egymást. Én azt hiszem, hogy nagyon jól voltam a partnereimmel. Hála istennek.

Ön kétszer is kapott Kossuth-díjat, 1966-ban és 2007-ben. Ilyen színésznő nem sok van. Tetszik emlékezni az átadási ünnepségekre?

Természetesen. 1966-ban a Jermáért kaptam, ebben Agárdy Gábor volt a partnerem. Nagyon sok támadás ért a kollégák részéről, hogy ilyen fiatalon kaptam meg. Ugyanígy járt Sinkovits Imre is. Gyűlöltek minket.

Művésznő, bizonyára ismert Ön előtt, hogy Huszti Péter rendezte a Karinthy Színpadon a Szomorú vasárnapot.

Persze halottam róla. Imádom a Pétert!
Én is nagy tisztelője vagyok. Mikor beszélgettem vele a darabról, elküldött a Müller Péterhez.

A közeljövőben lesz két előadása a Szomorú vasárnapnak, jöjjön el, ha érdekli.

Kíváncsi lennék a művésznő véleményére. Müller Péternek is mondtam: keveslem, hogy három szereplővel játsszák. Rontja az illúziómat, hogy a pincér úgy váltja a szerepeket, hogy ki se megy átöltözni.

Ez így helyes!

Ezt mondta a Müller is, hogy csak ez lehet a megoldás.

Hát Édesem! A Müller az egy tüneményes pali, most lesz vele dedikálásom a Madách színház Tolnay termében. Visszatérve a darabra: ez egy háromszemélyes mű, van a zongorista, a Seres, a felesége és a pincér. Mi baj van, hogy nem megy ki átöltözni. Ez nem illúzióromboló. A pincér játssza több ember szerepét. Én imádom ezt, a világon a legnagyobb dolog, hogyha egy színész meztelenre vetkőzik, már nem a szónak a szoros, hanem nemes értelmében. Ez a legnagyobb dolog: azt nézni.

Ezt mondta a Müller is. Biztos bennem van a hiba.

Egyetértek, magában van.
Hogyan jutott eszébe ez a zseniális könyvcím: „Csak a halálom előtt olvasható el, de siess!”?

Tudja, a végrendeletünkre azt írjuk, hogy csak halál után bontandó fel, ugye? Gondoltam, mi ennek az ellenkezője, csak halálom előtt olvasható el, de ez egy csacsiság. Ennek van egy felcsengje és egy tudományos megfogalmazása is, csak halálom után bontandó fel. Ez az eredeti. Ezt én kivicceltem, ezt nagyon sokat csinálom. Képzelje, van, aki azt mondja, ugye nem akar meghalni a művésznő?

Na de, aki szellemileg ilyen friss és ilyen fiatalos, mint Ön!

Nem úgy értem, de komolyra veszik.

Beszéljünk a 2007-es Kossuth-díjról! Én is ott voltam a parlamentben, mindenki örült neki és óriási taps volt!

Igen, így volt. Felhívott a Kovács András, aki benne volt az odaítélő kuratóriumban. Azt mondta, 30 éve ül ott a helyén. Soha ekkora tapsot nem kapott senki, mint én.

Végül beszéljünk a kutyusról, hány éves?

Azt hittem a Raksányi Gellértet mondja, mert őt is nagyon szeretem. A kutyusomat imádom, 13 éves.

1952-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, és még abban az évben leszerződött a Madách Színházhoz. 1980-ban a Népszínház, majd 1983-ban a Nemzeti Színház tagja lett, de 1990-ben visszatért a Madáchba. Komikaként és drámai szerepekben is nagyot alakít, számos filmben szerepelt. Többek között a Frédi és Béni című rajzfilmsorozat Vilmájának kölcsönözte jellegzetes, mély hangját.