Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Elhunyt Róbert László, a MÚOSZ korábbi elnöke

2019.02.10

Elhunyt Róbert László, a MÚOSZ korábbi elnöke

Kilencvenhárom éves korában 2019. február 7-én elhunyt Róbert László, Pulitzer-emlékdíjas, aranytollas újságíró. Az elsősorban televíziós dokumentumfilmek, könyvek, rádióriportok szerzőjeként elismert, nemzetközi hírű újságíró 1989-ben a MÚOSZ elnöke volt. Egy 2007-ben vele készült interjúval tisztelgünk emléke előtt.

 

Róbert László

A közelmúltban tizenhetedik alkalommal adták át a Joseph Pulitzer-emlékdíjat ünnepélyes keretek között a budapesti Remíz étteremben. A díjakért hat kategóriában lehetett pályázni. Idén három kiemelkedő újságírónak, valamint egy-egy karikaturistának és alkotóközösségnek ítélték a hazai sajtó talán legrangosabb elismerését. Az Alkotóközösség kategória díjat az 1989-ben indult 2000 című irodalmi és társadalmi havilap szerkesztősége kapta. A lap saját találmányú rovatai „a nyilvános okoskodás” újszerű fórumait kínálják. Az Alapítvány kuratóriuma Életmű kategóriában a 81 éves Róbert László újságírónak ítélte a díjat. A méltatás szerint a zsurnalizmus minden ágában felkavarót, izgalmasat tudott létrehozni. Televíziós dokumentumfilmek, könyvek, rádióriportok fémjelzik munkásságát, sokoldalú folyóirat-szerkesztő. A 45 éves Szabó László Róbertet, aki Marabu néven rajzol Képi megjelenítés kategóriában jutalmazta a kuratórium. A méltatásban elhangzott: politikai karikatúráiban igyekszik az eseményeket, ellentéteket, szekértáborokat kívülálló távolságtartással szemlélni. A rajzok fő üzenetének nem a voksolásra buzdítást, hanem a gondolkodásra ösztönzést tartja. A Publicisztika kategóriában a 44 éves Bojtár B. Endre, a Magyar Narancs főszerkesztője került díjazásra az Emlékjelvény; Ki kell mennem és A tökéletes bűntény című írásaiért. Sajtó és médiatörténet kategóriában az 50 éves Széchenyi Ágnes irodalom- és sajtótörténész részesült az elismerésben. Aki, mint elhangzott, „egy személyben irodalmár, kutató és oktató sajtótörténész, a minőségi újságírás elkötelezettje”. Az elismeréseket Sipos Lajos egyetemi tanár, kuratóriumi elnök adta át. A díjátadást követő fogadáson a kuratórium elnökével és az Életmű díjat kapott pécsi születésű Róbert Lászlóval beszélgettem.

A következőkben néhány információ az életmű díjasról. Róbert László 1926-ban született. A pécsi gróf Széchenyi István Gimnáziumban érettségizett 1944-ben. Magyar–francia szakos tanárnak készült a Pázmány Péter Egyetemen. 1948-ban a párizsi Institut d’Etudes Politiques posztgraduális intézetében tanult. A magyar rádió francia-olasz-spanyol adásainak szerkesztője. 1956-ban a Rádió Forradalmi Bizottságának tagja. Az ötvenes évek végén a Népakarat (Népszava) főmunkatársa. Jár Irakban és Kongóban. A hatvanas években római tudósító, elnyeri Róma város nemzetközi újságírói díját. A ’70-es évek elején párizsi tudósító, a hetvenes évek végén a MAFILM Híradó és Dokumentum Filmstúdió szerkesztője, dramaturgja. Tanított a Strassburgi Újságíró Főiskolán. A 90-es évek elején megy nyugdíjba. Majd tanít a pécsi egyetem kommunikációs tanszékén és a magyar Filmművészeti Főiskolán. 1989-ben a MUOSZ elnöke. 1996-tól 2002-ig a Külügyminisztérium Hungria című spanyol anyanyelvű folyóiratának főszerkesztője. 2003-ban Bagdadba megy a Baptista Szeretetszolgálattal. Jelentősebb tévés dokumentum filmjei: Milyenek az olaszok? Milyenek a franciák? Tisztelendők. Jelentősebb könyvei. Peppino, Whisky bombával, Tisztelendők. Zsidónak születtem, Allah nevében.

Mint Pulitzer-díjas újságírónak, aki ezer szállal kötődik Pécshez, mi a véleményed az Európa Kulturális Fővárosa előkészületekről?

Valóban jól mondod, hogy kötődöm Pécshez, a gimnáziumhoz, ahová jártam. Tanáromhoz, Petrovics Ede atyához, aki a latint tanította nekem. A pécsi egyetemhez, ahol már nyugdíjasként kommunikációs tanszéken tanítottam, hogyan kell rádió- és tv-riportot készíteni. A korábbi polgármester, Toller László kikérte tanácsomat a pályázat elkészítésénél. Nagyon örültem, amikor Pécs megnyerte. Az újságból újabban inkább negatívumokat olvasok a felkészülésről. Meggyőződésem, hogy a városnak olyan adottságai vannak, amelyek alkalmassá teszik, hogy kitűnő kulturális főváros legyen, hasonlóan Essenhez, vagy a jelenlegi fővároshoz, Nagyszebenhez. Ezt alátámasztja földrajzi adottsága Pannóniát már a rómaik is megszerették. Európa-hírű egyeteme, tanári kara van és kulturális kincsei vannak. Nem szabad, hogy a bürokrácia, vagy az irigység hátráltassa a munkát. Az egész országnak segítenie kellene.

Mit tanácsolsz a pécsi újságíróknak, újságoknak, hogy ők is Pulitzer- emlékdíjasok legyenek?

Írjanak jót és igazat. Én a Jelenkor újságot olvasom, nagyon jó írások vannak benne. Pécsett és más vidéki városokban is nagyon jó írások születnek, a díjazásnál jobban kellene figyelni rájuk.

Mivel foglalkozol mostanában, amikor nem hat szép unokádban gyönyörködsz?

A Tisztelendők sorozatban a Szaharában forgatott filmem utómunkálatán dolgozom. Életrajzomnak második kötetét írom.

Van, ami bosszant a bürokrácián kívül?

Van. Nincs jól, hogy például a magyar televízió nem mutatja, milyenek a szomszéd románok, lengyelek, szerbek, szlovákok. Ehhez a francia vagy angol televíziót kell néznem.

Miként foglalnád össze életed ars poeticáját?

Figyeljünk egymásra, figyeljünk a másik emberre. De magunkat is szeretni kell ahhoz, hogy szerethessünk másokat.

Print Friendly, PDF & Email
 
 
 
 

Hozzászólások