Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


dr. Árgyelán Sándor:Portugáliáról szóló előadásokat, kiállításokat, filmbemutatókat tervezünk

2021.02.21

dr. Árgyelán Sándor:Portugáliáról szóló  előadásokat, kiállításokat, filmbemutatókat tervezünk

 

A magyar-portugál barátság jegyében 1992 novemberben alakult meg a Magyar Portugál Baráti Társaság, melynek elnökéül egyhangúlag Dr. Árgyelán Sándor nyugalmazott nagykövetet választották meg, akinek nyugdíjazása előtti utolsó állomáshelye Portugália volt. A társaság tagjaként egy budai vendéglőben beszélgetünk az ex nagykövettel 1993 január 29-én.

Szarvas István  Excellenciás uram  milyen célból alakult a Magyar Portugál Baráti Társaság és milyen programjai lesznek?

dr.. Árgyelán. Sándor A Népek Házában működő a Nemzetek Közötti Baráti Társaságok Szövetsége keretében a Magyar?Portugál Baráti Társaság a legfiatalabb, sorrendben az 56-ik, amely 1992. november 25-én alakult meg. Lelkes, jó hangulatú közgyűlésünkön mintegy 130-an voltak jelen, ami élő bizonyítéka Portugália iránt hazánkban megmutatkozó érdeklődésnek.

A kérdés első felét illetően alapszabályunkat veszem alapul, amely szerint a társaság célja a két ország társadalmi, kulturális és tudományos kapcsolatainak feltárása, ápolása, elmélyítése és továbbfejlesztése, valamint a magyar-portugál kétoldalú gazdasági, kereskedelmi és közös vállalkozói együttműködés előmozdítása. A két ország kölcsönös megismertetésén és népszerűsítésén túl, ez a kulturális emlékek, hagyományok felkutatását és megőrzését jelenti, valamint a kapcsolatok erősítését, ápolását minden lehető területen.

Különösen fontosnak tartom a kölcsönös megismerés erősítését, ezen belül reális, mai és holnapi Portugália-, illetve Magyarország-kép kialakítását. Megpróbálunk hozzájárulni a két ország gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi és vállalkozói kapcsolataik erősítéséhez. Ez igazodás a kor követelményeihez, no meg annak a szükségszerűségnek a felismerése is, hogy a kitűnően, mondhatnám felhőtlenül alakuló politikai és társadalmi, kulturális és tudományos kapcsolatok mögött messze elmaradó kereskedelmi, gazdasági együttműködési és vegyes-vállalkozói területet is összhangba hozzuk a valós lehetőségekkel. Elképzelhetetlen, hogy Magyarország és Portugália között ez idő szerint mindössze évi tízmillió USD-os exportra és importra van csak mód. Megítélésem szerint egymás jobb megismerésével, eredményeink és áruink megismertetésével ez a forgalom megsokszorozható, mint ahogy a vegyes-vállalkozások száma is jelentősen növelhető.

Ami a társaság programját illeti, arra elsősorban a sokoldalúság a jellemző, egyformán megtalálhatók benne a közeljövő konkrét elképzelései és a nagyobb távlatok tervei. Először is az ügy iránt érdeklődést tanúsító magyar és portugál intézmények, cégek vállalkozók közreműködésével a céljaink eléréséhez szükséges anyagi alapot szeretnénk biztosítani, s ehhez alapítványt kívánunk tenni.

Portugáliáról szóló előadásokat, kiállításokat, filmbemutatókat tervezünk budapesti és vidéki művelődési központokban, vetélkedőket az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen és a Külkereskedelmi Főiskolán portugálul is tanuló egyetemi hallgatók részére baráti találkozókat, a portugál nyelvet is oktató budapesti középiskolák diákjainak részvételével. Irodalmi esteket jelentősebb művek vagy antológiák magyar nyelvű kiadása alkalmából, szeretnék felkutatni és a kapcsolatépítő tevékenységbe bevonni az ösztöndíjjal Portugáliában járt magyar egyetemi oktatókat, hallgatókat, továbbá a műfordítókat, az írott és az elektronikus sajtó Portugáliával rendszeresen foglalkozó képviselőit.

Külön szólnék a gazdasági?kereskedelmi?vállalkozói szféráról. Első teendőink között szerepel a vállalkozói klub létrehozása, hogy az kezdeményezze a kapcsolatfelvételt a portugál partnerekkel, ehhez vegye igénybe a portugál-magyar külkereskedelmi intézmények, kereskedelmi és iparkamarák közvetítését és anyagi támogatását. Máris jelezte felénk érdeklődését a gyakorlati külkereskedelmet és turizmust lebonyolító Portugál Külkereskedelmi és Turisztikai Intézet, s bizonyos vagyok benne, hogy lesznek más követői is.

Sz. I: Szerepel-e a programok között Portugáliából idelátogató politikusok, üzletemberek, művészek meghívása?

dr..Á.S: Igen, a kérdés azért is aktuális, mert a kapcsolatok számos területen való kiváló alakulása sűríti a kölcsönös látogatásokat. Ezt olyan hatékony lehetőségnek tekintjük, amelyet társaságunk a legnagyobb mértékben szeretné kihasználni célkitűzései megvalósításához. A program sokoldalúságából kiindulva, lehetőleg minél több terület, a politika, a gazdaság, a kultúra, a tudomány és a művészetek Magyarországon megforduló neves, jeles portugál képviselőjét szeretnénk megnyerni tagságunk és a Portugália iránt érdeklődők ügyének, lehetőleg oly módon, hogy ki-ki a maga területén tájékozódhasson a baráti ország jelenlegi és jövőbeni helyzetéről és a kooperáció, a vegyes-vállalkozás lehetőségeiről.

Sz.I. Tervezi-e, hogy más társaságokkal felvegye a kapcsolatot?

dr..Á.S: Mi már az előkészítés során szükségét éreztük annak, hogy tapasztalatcserét kezdeményezzünk más baráti társaságokkal. Újszülött társaságunknak jól jött minden olyan jó és rossz tapasztalat, amelyre más, már évek óta működő társaságok szert tehettek. Ez a tájékozódás ugyanakkor már ebben a szakaszban lehetőséget adott számunkra nem csupán saját szerveződésünk gyakorlatának jobbítására, tartalmi gyarapítására, hanem a Nemzetek Háza keretében tömörülő társaságok közötti kapcsolat szorosabbá tétele, az egymás közti információáramlás erősítésére.

Az igazság az, hogy az előkészítés során létesített kapcsolat egyben a jövőbeni együttműködésnek is megvetette az alapját. Tulajdonképpen minden baráti társaság tapasztalata hasznos lehet számunkra, de ha mégis különbséget akarunk tenni, akkor ez a kapcsolat mindenekelőtt a Brazil Magyar Társaskörrel, a volt portugál gyarmat független államok leendő társaságaival, a magyar-spanyol és a magyar-katalán társaságokkal, s Latin-Amerika számos országához kapcsolódó hasonló szervezeteivel lehet számunkra előnyös. Nem véletlenül említettem Brazíliát és a volt portugál gyarmatokat, hisz Portugália fontos hidat, hídfőt képezhet. Magyarország számára az ezen országok felé irányuló kapcsolataiban, arról nem is szólva, hogy a közel kétszázmillió ember beszélte portugál esetében az ötödik világnyelvről van szó.

Sz. I. Szándékozik majd a Társaság segítséget nyújtani mindazoknak, akik a portugál nyelv iránt érdeklődnek?

dr..Á.S: Természetes törekvése a társaságnak, hogy ne rekedjen meg az említett egyetemeken és más oktatási intézményekben folyó portugál nyelvoktatás keretei között, jóllehet ezek, főként a két budapesti egyetem másfél évtizedes eredményei a legfontosabb bázist képezi számára. A kor követelményeivel összhangban a jövőben  meggyőződésem szerint ?portugálul is tudó több közgazdászra, pénzügyi- és bankszakemberre, menedzserre lesz szükség, ezen a területen tehát mindenképpen erősíteni kell.

Ezen túlmenően lehetőséget szeretnénk teremteni a szervezett társasági élet keretébe a portugálul már beszélők számára a nyelvtudás ápolására és erősítésére egyebek közt nyelvi társalgási klub létrehozásával. A portugál nyelv iránt érdeklődők számára méltányos, elfogadható tarifájú nyelvtanfolyamokat szeretnénk indítani. Ez a jelen és a közeljövő, a társaság azonban ez irányú tevékenységét bővítendő, messzebbre is tekint, s szándékában áll megkeresni általános iskolákat, sőt még esetleg óvodákat is portugál nyelvoktatás és kultúraterjesztési céllal.

Az elmondottakból is megállapítható, hogy társaságunk komolyan veszi el hivatottságát. Nem a bizonytalanságra, hanem a történelmi léptékű hagyományokkal rendelkező magyar-portugál vallási gazdasági-kereskedelmi és kulturális kapcsolatára épít. S ha igaz az, hogy ezek a kapcsolatok a múltban nem voltak rendszeresek, hogy hiányzott tudatós ápolásuk is, akkor ez a körülmény ránk a kapcsolatok mai és holnapi művelőin kötelezettségeket ró. Kötelezettségeket egymás nemes erényeinek és értékeinél újra-felfedezésére, múltbeli hagyományaink és jelenkori eredményeink, jövőt építő elgondolásaink és terveink elmélyült és közös feltárására, kölcsönös megismertetésére és közkinccsé tételére.

Az űrlap alja