Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Darák Péter: A Kúria és az Alkotmánybíróság közötti párbeszéd példaértékű

2019.07.03

Darák Péter: A Kúria és az Alkotmánybíróság közötti párbeszéd példaértékű

Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke sajtóreggeli keretében tájékoztatta a sajtó és médiumok képviselőit a Kúria 2019. első félévi tevékenységéről, a legfontosabb ítéletekről, joggyakorlat egységesítő tevékenységet érintő döntésekről 2019. július 2-án, Budapesten. Az eseményen beszámolt a Kúria elnökhelyettese és a kollégiumok vezetői is a hatáskörüket érintő témákról.

dr. Darák Péter a Kúria elnöke egy tucat újságíró előtt Az elnök bevezetőjében a Kúria honlapjáról beszélt.

Elmondta,hogy 2018-ban megújult a honlap. Jelentősen nőtt a Kúria Honlapjának látogatottsága 2019. első félévében a kattintók száma átlépte az egymilliót. Legtöbben továbbra is az elvi bírósági határozatok iránt érdeklődnek( 93200kattintás), ezt követi a sajtó menüpont  61500 megtekintéssel.. A közjogi méltóság azzal kapcsolatban ,hogy a közigazgatási bíróság létrehozása lekerült a napirendről elmondta, hogy a Kúria biztosítja a folyamatos szakszerű működést leszögezte, a változás nem okoz fennakadást az ítélkezésben.. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetése és az Országos Bírósági Tanács (OBT) viszonyrendszeréről szólva kiemelte, a Kúria elnöke az Alaptörvény erejénél fogva tagja az OBT-nek. Az OBH és OBT működését szintén az Alaptörvény, illetve más jogszabályok rendezik. Felhívta arra figyelmet, hogy a jogszabályi kötelezettségeknek mindkét szervezet köteles eleget tenni. A vitát egymással kell rendezni, a Kúria elnöke pedig mindent megtesz a diskurzus alkotmányos keretek közötti rendezésének érdekében. Darák Péter rávilágított, a kommunikációt fenn kell tartani a közös igazgatási feladatok elvégzésének érdekében. Felhívta a figyelmet arra, hogy  két testület között nincs olyan menedzselés , amelyet a sajtó gondol. Pozitív példaként említette a Kúria és az Alkotmánybíróság közti folyamatos párbeszédet és az egymás munkájára figyelést  Darák Péter a tájékoztatójában szólt a legfőbb bírói fórum ez évi rendezvényeiről és a választási jogorvoslatok elbírálásának tapasztalatairól is.  A főbíró bejelentette, a közigazgatási perrendtartási szabályok értelmezése érdekében felállított egy konzultációs testületet, annak irányításával pedig a Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium vezetőjét bízta meg.

A sajtóreggelin   dr. Kónya István Kúria elnökhelyettese, illetve a Kollégiumok vezetői kúriai döntéseket ismertettek, beszámoltak a joggyakorlat egységesítése terén elvégzett munkáról, de szó volt a Kúria mellett működő testületek – például a devizahiteles pereket vizsgáló bírói grémium – állásfoglalásairól is.

dr.Kónya István, a Kúria alelnöke kiemelte, hogy a választási kampányok során történt óriásplakát-rongálások ügyében elvi döntést kellett hoznia a testületnek abban a kérdésben, hogy a véleménynyilvánítás szabadságára való hivatkozás akadálya-e a büntetőjogi felelősségre vonásnak. A legfelsőbb bírói fórum megállapította, hogy az óriásplakát vagyontárgy, a rongálással anyagi kár keletkezik, ezért bűncselekménynek minősül.

 

dr.Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője a devizahiteles perekkel kapcsolatban elmondta: jelenleg is ötezer ilyen eljárás van folyamatban. A magyar bíróságok azt vizsgálják, hogy az ügyfelek megfelelő tájékoztatást kaptak-e az árfolyamkockázatról. Ha bebizonyosodik, hogy nem, akkor a bíróság kimondja a szerződés érvénytelenségét, amelyet a Kúria ajánlásai alapján állapíthat meg. Ezután a devizahiteles szerződést vagy forintkölcsönként, vagy az átváltási árfolyam maximálásával kell érvényessé nyilvánítani, a lényeg azonban, hogy az adós nem járhat rosszabbul.

dr.Kalas Tibor, a közigazgatási kollégium vezetője egyebek mellett arról tájékoztatott, hogy ősszel vizsgálni fogják a helyszíni bírságok elleni jogorvoslat ügyét.

drTálné dr Molnár Erika, a Kúria közigazgatási és munkaügyi kollégiumának vezető helyettese egy olyan ügyet ismertetett, amelyben egy speciális szakismeretű munkavállalót a munkáltató a cégtől való távozást köve­tően két évre Európa egész területén eltiltotta a hivatása gyakorlásától versenytilalmi okokból.

Szarvas István

Források:

Kúria Honlap

Magyar Nemzet 2019 július 3.